Európában majdnem minden tizedik újszülött intenzív osztályra kerül, és a koraszülöttek számára továbbra is a légzési distressz szindróma (RDS) jelenti az egyik legnagyobb veszélyt.
Egy kislány, Zoé az év első fővárosi újszülöttje 2025-ben a budapesti állami intézményekben.
Egy kismamáknak osztogatott tájékoztató füzetben nemcsak ahhoz adnak tippeket, milyen „hazajövős pakkot” kell összerakni egy újszülött számára.
A császármetszések arányát tekintve az Európán belüli mezőnyben is az első harmadba esik Magyarország.
A Queensland államban végzett egészségügyi felügyeleti vizsgálat rávilágított a termékenységi minták azonosításával és nyomon követésével kapcsolatos rendszerszintű hiányosságokra.
Februárban jelent meg az a törvénytervezet, amely a szülészeti ellátás jelentős átalakításáról szól.
Meglehetősen hirtelen állt elő a kormányzat a szülészetekre vonatkozó reformtervvel. A nyilatkozó szakértők szerint a tervezetnek kimondottan életveszélyes elemei is vannak.
Tízből négy szülési szabadságról visszatérő nő került élete során olyan helyzetbe, hogy nem vette vissza a munkáltatója, pedig a hatályos jogszabályok alapján ez kötelező lenne.
A kórházban hagyott újszülött helyzetének rendezése érdekében az anya kérhetné adatainak titkos kezelését.
A koponya ultrahang- és a csípőszűréssel idejekorán felismerhetővé válnak bizonyos rendellenességek, kezelésük pedig időben elkezdhető.
2022-ben a szülések csaknem fele császármetszéssel végződött, pedig volt, ahol a beavatkozás megelőzhető lett volna.
Orvoshiány miatt nem lehet bármikor szülni a mezőtúri kórházban, nem ez az egyetlen kórház, ahol hiány van.
A népességszám fenntartásához elengedhetetlen 2,1-es termékenységi ráta csak a születendő gyermekek számának jelentős növekedésével érhető el.
Mi lesz velünk, ha minden így megy tovább?
