Várhatóan 2023-ban sem javul jelentősen a magyar háztartások pénzügyi helyzete, bár talán nem lesz mély a válság.
Energiaválság ide vagy oda, a magyar háztartások jelentős része még mindig vonakodik az innovatív fűtési megoldásoktól.
A magyarországi fogyasztás villamos energiából is mérséklődött a tavalyelőtti adatokhoz viszonyítva.
Vélhetően jó ideig az utolsó európai adatokat láthatjuk a boldog békeidőkből: a háború még kilátásban sem volt, az energiaárak sem szálltak el annyira.
Sokan azt sem tudják, hogy a kihelyezett lom automatikusan az állami kukaholding tulajdona lesz, így aki abból elvesz, az vagyon elleni bűncselekményt követ el!
Az hogy egy magyar lakosra átlagosan mekkora nettó jövedelem jut egy hónapban, egyáltalán nincs összhangban azzal, hogy a szubjektív jóléte mekkora összeget kívánna meg.
A nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat szerint tavaly decemberben ismét több európai fővárosban nőttek a háztartásokat terhelő energiaköltségek.
Magyarország az EU második legszegényebb országa, egyedül Bulgáriánál vagyunk jómódúbbak.
A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben jóval kevesebben fognak befektetni. Akik pedig mégis, azok az állampapírok és a befektetési jegyek közül választhatnak.
Egyre népszerűbb a streaming, de még nem szorítja ki a hagyományos tévézést.
Sötét képet festett a jegybank múlt csütörtökön, mikor kiadta a pénzügyi stabilitási jelentést: eszerint nőni fog a nemteljesítő hitelek aránya.
Európa-szerte mélyponton a fogyasztói bizalom, a magyar háztartások a legsúlyosabban érintettek között.
Az idei harmadik negyedév végére bár nőtt a háztartások pénzügyi vagyona - megjelent az elemző véleménye.
A termőföldtől a fogyasztók asztaláig egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kg élelmiszer végzi hulladékként - ennek 55%-a háztartásokhoz köthető
A kormány korábbi számításai helyesnek bizonyultak, a háztartások 72%-a maradt meg a rezsicsökkentett sávon belül
A KSH friss adatai szerint tavaly tovább nőtt a háztartások jövedelme, amivel a magyarok fogyasztása is megváltozott.
Az előző negyedévhez képest 64 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest 71 százalékkal csökkent a magyar háztartások fizetőképességi indexe.
Hatalmas hátralékokat halmoztak fel a magyarok az utóbbi években. Ráadásul egyre többen élnek a szükségesnél nagyobb, vagy lepusztult házban.
Egy átlag magyar naponta háromszor étkezik, melyből jellemzően egyszer fogyaszt melegételt.
Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében.
