Mik a magas és alacsony kortizol szint tünetei? Ez a kezelés hízás esetén

Te is érezted már, hogy belefulladsz a kimerítő, elhajszolt hétköznapokba, és hogy a stressz kezd nyomot hagyni testeden, arcodon, egészségeden? Hogyan hat a stressz a táplálkozási szokásainkra és mikor érdemes arra gyanakodnunk, hogy stresszevők vagyunk? Milyen összefüggéseket fedezhetünk fel a magas kortizol szint, illetve az étvágynövekedés és a hízás között? Mi az a kortizol, mi a kortizol hormon szerepe a szervezetünkben, mik lehetnek a magas kortizol szint tünetei és hogyan történik a magas kortizol szint kezelése? Milyen következményei lehetnek a stresszevésnek az elhízáson felül és hogyan változtasson a táplálkozási szokásain az, aki a tartós és jelentős mértékű stressz hatására magas kortizol szinttel él? Milyen élelmiszerekkel, vitaminokkal, ásványi anyagokkal érhető el a magas kortizol szint csökkentése?

Kortizolarc és kortizolhas: így tarol a legújabb trend a TikTokon, Instagramon

A 21. századi egészségtudatosság szerves részét képezik a közösségi médiaplatformokon fel-fel bukkanó kérészéletű, vagy éppen tartós népszerűségnek örvendő életmódtrendek. A szépségbloggerek, influenszerek és tiktokkerek köreiben az elmúlt időszak egyik legnépszerűbb tartalma volt a kortizol szint, különösen a kortizol arc és a kortizol has kialakulása kapcsán, ami nők millióinak keltette fel az érdeklődését. Az aktív Instagram, TikTok és más népszerű felületek felhasználói közül sokan találkozhattak már olyan posztokkal, amelyekben a tartalomgyártók elárulják, hogyan hatott megjelenésükre, egészségükre a megemelkedett kortizol szintjük, illetve tanácsokat adnak követőik számára, hogy milyen életmódjavító praktikákkal, edzéstervvel, vagy éppen kortizol szint csökkentő gyógyszer használatával állítható helyre az egészségük és a szépségük.

A tiktokker az alábbi videóban arról számol be, mennyire nem hasonlít néhány évvel ez előtti önmagára, akin a túlterhelés, a sok stressz, a fáradtság és a kialvatlanság, illetve a lelki egyensúly hiányának hatására megjelentek a kortizol arc tünetei. A tartalomgyártó szerint puffadt arcát heti hat nap kemény munka, egészségtelen táplálkozás és mentális egészsége elhanyagolása eredményezte, és sokkolónak látja a különbséget azóta, hogy testedzést végez, megváltoztatta táplálkozási szokásait és foglalkozik lelki békéjével.

@itsbrookeelle

♬ original sound - Brooke Elle

A legnépszerűbb tartalmak közé tartoznak továbbá a kortizolhas előtte-utána képek, videók is, amelyeken szemmel látható a fejlődés. A kortizolhas (cortisol belly) elmélete szerint a tartós hasi zsírpárnák jelenléte szintén a magas kortizol szint következménye: a tartalomgyártók állítják, hogy a leadhatatlannak tűnő hasi hájréteg okát nem feltétlenül az egészségtelen és kalóriadús táplálkozásban, hanem az állandó, magasszintű stressznek való kitettségben kell keresni. Na de vajon igazuk van? Tényleg összefüggésbe hozható a hasi zsírréteg növekedése és a magas kortizol szint?

Mi a kortizol jelentése és mi a szerepe a szervezetünkben?

Mindenekelőtt tisztázzuk, pontosan mi az a kortizol! A kortizol (cortisol) egy, a mellékvese-kéregben termelődő szteroid hormon, melynek célja szervezetünk válaszkészségének támogatása a fizikális és érzelmi stresszhelyzetekben, termelődése stressz hatására fokozódik - a folyamatot számos tanulmány vizsgálja. A rendszer működése meglehetősen bonyolult: dióhéjban a kortizol termelődésének szabályozásáért az agyalapi mirigy ACTH nevű hormonja felel, ennek az anyagnak a termelődését pedig a hipotalamusz CRH nevű hormonja a felelős.

A kortizol szint túlzott mértékű megemelkedése vagy lecsökkenése hormonműködési zavart jelez, ami hatással lehet az immunrendszer működésére, a vércukorszint szabályzására és a normál vérnyomás értékek fenntartására is. A kortizol a szénhidrát-anyagcserében is fontos szerepet játszik: hatására fokozódik a májban a keményítő szőlőcukorrá bontása, a fehérje- és a zsírbontás, változik a testtájak közötti zsíreloszlás, illetve az aminosavakból történő cukortermelés.

A kortizol hormon szintet megannyi hétköznapi tényező befolyásolhatja: számít többek között a fizikai aktivitás, az alvásminőség, a táplálkozás, és ami mind közül a legfontosabb, az, hogy milyen gyakorisággal és mekkora intenzitású stressznek vagyunk kitéve a magánéletünkben vagy a munkahelyünkön. Legyen szó alacsonyabb/közepes szintű tartós stresszről vagy egy-egy alkalmi, intenzív stresszhelyzetről, a nyomás hatására a mellékvesekéreg fokozza a kortizol hormon termelését, ami mérhetően magas kortizol szintet eredményez (nőknél terhesség alatt is emelkedik a kortizol szint, ez azonban élettani jelenség).

A magas kortizol szint tünetei

A kortizol hormon létfontosságú szerepet játszik a s szervezet stresszre adott reakcióiban, azonban a hosszan tartó, kórosan magas kortizol szint egészségügyi problémákat is előidézhet. A magas kortizol szint leggyakoribb oka a krónikus stressz, de egyes betegségek tüneteként (Cushing-szindróma a gyűjtőneve minden olyan betegségnek, melyben a kortizol hormon túltermelődik, annak kiváltó okától függetlenül) vagy szteroidtartalmú gyógyszerek mellékhatásaként is megnyilvánulhat.

A magas kortizol szint kezelése azért fontos, mert ez az állapot megterhelő a szervezet számára: érdemes erre a problémára is gyanakodni, ha alvászavart, hangulatingadozást (akár depressziót), indokolatlan súlygyarapodást, bőrproblémákat tapasztalunk.

A magas kortizol szint tünetei közé soroljuk a szervezet folyadékvisszatartásának a fokozódását, a gyulladásos folyamatok súlyosbodását, amely a bőr állapotromlásával, csökkent kollagéntermeléssel járhat együtt, melynek hatására sokan „kortizol arc” kialakulására, arcuk idősödésére, csúnyulására panaszkodnak. Magas kortizol szintről árulkodhat továbbá a gyakori fejfájás, a fáradékonyság és a szellemi vagy fizikai teljesítőképesség csökkenése, nőknél pedig a menstruációs ciklus rendellenességei.

A magas kortizol szint tünetei mellett fontos, hogy tisztában legyünk azzal is, hogy – bár a stressz hatására megemelkedett kortizol hormon szint is közrejátszik a folyamatban -, az egészségtelen életmód (helytelen táplálkozás, mozgáshiány, túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás) hosszú távon elkerülhetetlenül hozzájárul az arc és a test állapotromlásához. Az olyan egészségügyi problémák, mint a puffadt arc és a gyanúsan gyorsan rakodó kilók tipikusan komplex testi, lelki és életmódbeli problémákra vezethetők vissza.

A tartósan magas kortizol szint egyik legtipikusabb következménye a mellékvesekéreg kimerülése, azonban ez az állapot hosszú távon számos más krónikus betegség kialakulásához is hozzájárulhat. Ilyen többek között a csontritkulás, az izomsorvadás, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség, az immunrendszer legyengülése, a különféle mentális zavarok kialakulása, továbbá az időskori mentális hanyatlás (demencia) felgyorsulása.

Hogyan függ össze a kortizol szint a hízással?

Juhász Anna Evelin instrukciói szerint először mindenféleképpen el kellene végeztetnünk egy laborvizsgálatot, hogy megtudjuk, valóban magas-e a kortizol szint - ezt nézhetik például vérből vagy nyálból is. Az eredmények birtokában, ha az érték valóban magas, már hivatkozhatunk rá. A szakember elmondásai alapján a hasi hízás tényleges problémát jelenthet, ugyanis a magas kortizol szint egyértelműen növelheti a hasi zsírréteget, továbbá a holdvilág arc kialakulásához is hozzájárulhat – bár szerinte az utóbbi eset leginkább azokra jellemző, akik már diagnosztizáltan Cushing-szindrómával élnek. Utóbbi esetben már nem csak arról beszélünk, hogy valakinek önmagában magas a kortizol szintje, hanem egy olyan komplex állapotról van szó, ahol a túlzott kortizoltermelés mellett más betegségek, szövődmények is jelen lehetnek.

@addie_kelley_

♬ original sound - Addie

A krónikus stressz aktiválja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyt, ami megnövekedett kortizol szinthez vezet. A magas kortizol szint fokozza az étvágyat, különösen a kalóriadús, cukros-zsíros ételek – ún. „komfortételek” - iránti vágyat. Elősegíti a zsír raktározását, főleg a hasi területen, mely további kockázata lehet akár a diabétesznek, magas vérnyomásnak. Annak, hogy pont a hasi régióba kerülnek ezek a zsírszövetek - vagyis ott halmozódik fel, a végtagokon pedig csökken az arányuk – evolúciós okai vannak, a zsírsejtek gyorsabban mobilizálhatóak, és könnyebben szolgáltatnak energiát a test számára szükség esetén. Ez a folyamat azonban hosszú távon pont, hogy átfordulhat, nem feltétlenül használjuk fel a bevitt vagy mobilizált energiát, hanem elraktározzuk, hogy a későbbiekben használhassuk fel - azonban legtöbb esetben ez a tartalékolás már nem kerül felhasználásra, így a zsír elraktározódik

– hangsúlyozta Juhász Anna Evelin. A szakértő szerint bár a magas kortizolszint valóban hozzájárulhat a hízáshoz, mindenképp javasolja, hogy a pontos diagnózis érdekében egyrészt vegyünk részt laborvizsgálaton, másrészt forduljunk orvoshoz (elsődlegesen háziorvosunkhoz, aki kóros laboreredmények esetén endokrinológus szakorvoshoz irányít), hiszen anélkül könnyen hajlamosak lehetünk arra, hogy minden változást hormonális egyensúlyzavarral magyarázzunk, és a problémákat kizárólag erre fogjuk.

„Ez az egész nem ilyen egyszerű, hiszen egy rendkívül sokrétű mechanizmusról van szó. A hormonális egyensúly felborulásának hátterében több tényező is állhat, melyek közül csak egy a nem megfelelő életmód/táplálkozás. Csak az okok feltárása és az orvosi diagnózis felállítása után kezdjünk diétába

- fűzte hozzá a szakember. Szerinte az, hogy valaki mikortól számít stresszevőnek, elsősorban pszichológusi kompetencia, a dietetikus azonban felismerheti a stresszevés jeleit egy konzultáció során, különösen, ha szó esik az étkezés körülményeiről. Ilyenkor egy dietetikus támogatást nyújthat abban, hogy a páciens mit válasszon ezekben a helyzetekben, de a háttérben rejlő okok feltárása és kezelése pszichológus bevonását is igényelheti.

A stresszevésnek az elhízáson túl számos egyéb következményei is lehetnek. Az egyszerre bevitt nagy mennyiségű étel megterhelheti a gyomor- és bélrendszert, ami fizikai tünetekhez – például gyomorégéshez, puffadáshoz – vezethet. Mivel stresszhelyzetben gyakran a magas kalóriatartalmú, cukorban és zsírban gazdag ételekhez nyúlunk, hosszú távon megnő a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Emellett, ha a táplálkozás tartósan beszűkül, és például nem fogyasztunk elegendő rostot, akár székrekedés is kialakulhat

- fejtette ki Juhász Anna Evelin. A dietetikus megemlítette továbbá azt is, hogy nem csak stresszevéshez fűződő elhízás létezik, hanem vannak, akik stresszes állapotban nem tudnak enni. Utóbbi esetben is az energiafelhasználáson van a hangsúly: ha az illető nem visz be elegendő energiát, akkor egyrészt - aminek sokan még örülünk is -, eltűnnek a hasi zsírpárnák. A szervezet először a zsírraktárakhoz nyúl, azonban, ha azt már felélte, akkor sajnos elkezdi az izomszövetet is bontani, ami már egy súlyosabb állapot. Hangsúlyozta:

Amikor az izomtömeg csökkenése is megjelenik, azzal párhuzamosan romlik az immunrendszer működése, lelassul az anyagcsere, és az emberek legyengülnek, fogékonyabbá válnak a betegségekre. Ha valaki folyamatos, túlzott stressz alatt él, a szervezete állandóan arra készül, hogy felhasználja az energiáit, de ha tartósan nincs utánpótlás, mert a stressz miatt étkezni sem képes, akkor a test kénytelen saját fehérjéit energiaforrásként használni, ami hosszú távon például az izomzat csökkenését eredményezheti.

Felvetettük, hogy a tartalomgyártók gyakran hangoztatják, hogy a hasi zsírpárnák és az arcpuffadás hátterében nem feltétlenül az egészségtelen életmód, a nassolás vagy az alkoholfogyasztás áll, sokan csak a magas kortizol szinttel magyarázzák mindezt. Ilyenkor felmerülhet bennünk a kérdés, miszerint egy egészséges életmódot élő személy kizárólag a stressz hatására képes lehet-e meghízni.

Biztosan van hatása a folyamatokra, de véleményem szerint nem lehet mindent kizárólag a kortizolra fogni. Ahogyan a korábbiakban már láttuk, az egészségi állapotunk vagy akár a testsúlyunk alakulása egy összetett mechanizmus eredménye.

- árulta el a dietetikus.

Hogyan történik a kortizol szint helyreállítása?

Egyre népszerűbbek a különböző kortizol szint csökkentő csodaszerek, étrendkiegészítők és vitamin komplexek, amelyeket gyakran valódi csodaszerekként hirdetnek az influenszerek, azonban laikusként nehéz eldönteni, hogy valóban megoldást jelenthetnek-e ezek a készítmények a túlzott stresszterhelés és a magas kortizol szint ellen. Juhász Anna Evelin szerint amennyiben valaki semmit sem változtat az életmódján – az étkezésen, a mozgáson, akár a stresszkezelésen -, akkor önmagukban ne várjunk tőlük csodát.

Az étrend-kiegészítők olyan termékek, amelyeknek az a célja, hogy kiegészítsék a normál étrendet. Vannak bizonyítottan hatásos gyógynövények, melyek nyugtató hatásúak lehetnek, ilyenek például a golgotavirág, a citromfű és az ashwagandha. Fokozott stressz hatására B6- és B12-vitamin vitaminhiány is kialakulhat, melyet B vitamin komplex készítményekkel is pótolhatunk. De ne attól várjuk a csodát, hogy beveszünk napi egy-két tablettát, vagy megiszunk egy teát!

- intett óva a szakember, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a készítményeknek a tárháza nagyon széles, bárhonnan meg lehet rendelni bármilyen terméket, csakhogy nem mindegyik származik a legmegbízhatóbb forrásból.

Érdemes kerülni az ismeretlen eredetű, bizonytalan összetételű étrend-kiegészítőket. Szerencsére elérhetők megbízható termékek is, amelyek magas minőséget képviselnek. Azt tanácsolnám, hogy mindenki hiteles forrásból tájékozódjon, és ha kérdése merül fel, forduljon orvoshoz, gyógyszerészhez vagy dietetikushoz – olyan szakemberhez, aki megfelelő szakképesítéssel és tapasztalattal rendelkezik, ne csupán egy önjelölt tanácsadóhoz.

- emelte ki Juhász Anna Evelin, aki szerint célszerűbb alapvetően a kiegyensúlyozott táplálkozás irányában elindulnunk, mint a misztikus csodaszerek felé. Az MDOSZ dietetikusa hozzátette:

Ha valaki kiegyensúlyozott, változatos étrendet követ, általában nincs szükség vitamin-komplexek rendszeres szedésére. A D-vitamin pótlását ugyanakkor kortizol szinttől függetlenül bárkinek javasolni tudom – különösen a téli hónapokban. Nyáron, ha többet tartózkodunk a szabadban, erre sincs feltétlenül szükség. Az influenzaszezonban – ha szeretnénk egy kicsit megtámogatni az immunrendszerünket – alkalmanként jól jöhet egy-egy C- vagy B-vitamin tartalmú készítmény, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek tartós, hosszú távú szedése általában nem szükséges.

A magas kortizol csökkentése és a stressztűrő képesség fejlesztése

A stresszel kapcsolatban fontos kiemelnünk azt is, hogy tökéletesen stresszmentes élet nem létezik, sőt, maga az ingerszegény környezet is lehet stresszfaktor. A stressz kis mértékben egyáltalán nem egészségtelen, normális jelenség, ami előnyös élettani hatásokkal bír, ugyanis segíthet fokozni testi és szellemi teljesítőképességünket - azonban, ha átveszi az uralmat a hétköznapokban és tartós frusztrációt, dühöt, félelmet vagy szorongást vált ki belőlünk, mindenképpen tennünk kell ellene. Mindannyian különféle megküzdési stratégiákkal reagálunk a minket érő stresszhelyzetekre: ezek között stresszevésnek nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek az őt érő stressz hatására megváltoznak a táplálkozási szokásai.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi a stressz és mik a súlyos stressz tünetei? Hogyan történik a helyes stresszkezelés, mit tegyünk stressz ellen?

Mi a stressz, mi az oxidatív stressz és mik a súlyos stressz tünetei? Stresszkezelés: hogyan zajlik a stressz kezelése, mit tegyünk stressz ellen? Milyen tüneteket okoz a stressz?

A stressz és a magas kortizol szint elleni küzdelem kulcsfontosságú tényezője lehet a stressztűrő képesség javítása és a rugalmas ellenálló képesség, avagy reziliencia elsajátítása, amelyek tudatosan fejleszthető készségek. Ha kellőképpen motiváltak vagyunk és valóban tenni akarunk azért, hogy hatékonyabban „leperegjen” rólunk a stressz, mindenképpen célszerű a folyamatot életmódváltással kezdenünk:

• Keressünk olyan mozgásformát, ami illik életvitelünkhöz, egészségi állapotunkhoz és életkorunkhoz: ez lehet intenzív edzés, futás vagy kocogás, csapatsport, tánc, vagy akár egy kiadós séta is.
• Végezzünk relaxáló gyakorlatokat: ilyen például a jóga, a meditáció, vagy az autogén tréning, amelyeket idővel egyedül is gyakorolhatunk.
• Amennyiben alvási nehézségekhez köthető a magas kortizol szint, kiemelt fontosságú az alváskörülmények javítása: a probléma szakorvosi kivizsgáltatása mellett fordítsunk kiemelt figyelmet a fény- és hangszigetelésre, a fekvőalkalmatosság kiválasztására és alakítsunk ki szigorú alvásrendet.
• Ha a stressz lelki problémára vezethető vissza, fordítsunk figyelmet annak forrásának felderítésére és a negatív érzések feloldására – ehhez kérjük egy mentálhigiénés szakember, pszichológus, adott esetben pszichiáter segítségét.
• Amennyiben egyértelműen a munkahelyi stressz áll egészségügyi problémáink hátterében, ügyeljünk a munka és a magánélet közötti határok tiszteletben tartására, adott esetben gondolkozzunk el a pozíció- vagy munkahelyváltáson!
• Az életmódváltás és a magas kortizol szint helyreállítása kapcsán elengedhetetlen a táplálkozási szokások megváltoztatása, különösképpen akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy indokolatlanul gyorsan szaladnak fel ránk a kilók és kortizolhasunk van.

Kortizol étrend: hogyan csökkenthető a kortizol szint diétával?

A legtöbb egészségügyi nehézség - legyen szó akár pszichés, akár fizikai eredetű sérülésről, megbetegedésről - kezelése során elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a probléma táplálkozástudományi megközelítésével is, különösképpen akkor, ha ennek az elhízás is szerves részét képezi. Sokakban felmerül ilyenkor a kérdés, miszerint léteznek-e természetes kortizol szint csökkentő élelmiszerek és antioxidánsok, illetve, hogy mi mindent érdemes ezekről tudni.

Bizonyos polifenolokban gazdag élelmiszerek és növényi vegyületek hatással lehetnek a kortizol szintre. Ilyenek például a kék és a fekete áfonya, a málna, a szeder, az eper, a szőlő (főként a vörös és fekete), a gránátalma és a cseresznye. A zöldségek közül a fokhagyma, a brokkoli, a spenót, a padlizsán, továbbá az olajos magvak – ilyen a mandula, a tökmag, a dió, és a legalább 70%- os kakaótartalmú étcsokoládé. A kulcs sokszor a színekben rejlik: minél élénkebb és változatosabb színű egy élelmiszer, annál valószínűbb, hogy gazdag polifenolokban – ezek pedig hozzájárulhatnak a gyulladások csökkentéséhez és akár a kortizolszint mérsékléséhez is.

- részletezte a szakember, aki szerint említést érdemelnek a különböző fűszerek is, mint például a kurkumában található kurkumin, amely gyulladáscsökkentő hatással bír, és krónikus stressz esetén hozzájárulhat a kortizolszint mérsékléséhez is. Szerinte ezek a természetes vegyületek nem csodaszerek, de a rendszeres, kiegyensúlyozott étrend részeként hozzájárulhatnak a kortizol csökkentéséhez. A különböző teák – például a zöld tea, fekete tea – nemcsak polifenolokat, hanem L-theanint is tartalmaznak, ami szintén segíthet a feszültség csökkentésében és támogatja a nyugodt, fókuszált állapot kialakulását.

Ezzel együtt érdemes megemlíteni, hogy a koffein serkenti a kortizol termelést, ezért nem ideális, sőt, felesleges a reggeli, természetes kortizolcsúcs idején kávét, teát inni, hogy még tovább fokozzuk a kortizol termelődését. A kortizol cirkadián ritmusban termelődik, tehát normális esetben reggel a legmagasabb, a nap folyamán csökken, és estére csökken le a leginkább, ami az alvás szempontjából is fontos. Jobban járunk, ha a teát/kávét a délelőtti vagy kora délutáni időszakra, 11 óra körülre vagy későbbre időzítjük, így elkerülhető a túlzott hormonstimuláció és a felesleges stresszterhelés a szervezet számára. Ha valakinek tartósan magas a kortizolszintje, a folyamatos koffeinbevitel csak tovább terheli a szervezetet – gyakorlatilag arra ösztönözzük a mellékvesét, hogy még többet termeljen, ami hosszú távon hozzájárulhat a kimerüléséhez.

- ismertette Juhász Anna Evelin. A szakember elmondásai szerint az Addison-kór – vagy a másik véglet, a Cushing-szindróma – esetében már egyértelműen gyógyszeres kezelésre, bizonyos esetekben sebészeti beavatkozásra lehet szükség (előfordulhat, hogy daganat okozza a problémát). Ezekben a helyzetekben megfelelő étrenddel, esetleg étrend-kiegészítőkkel támogatni tudjuk a megváltozott állapotot. A dietetikus mindkét esetben azt javasolná, hogy törekedjünk a rendszeres, kiegyensúlyozott táplálkozásra, ugyanakkor legalább ennyire fontosnak tartja, hogy elkerüljük a szélsőségeket – akár a túlzott megvonást, akár a túlzásba vitt fogyasztást.

Bár egy dietetikus segíthet a magas kortizol szinttel élők számára táplálkozási szokásaik megváltoztatásában, hangsúlyozzuk: az egészségügyi probléma diagnosztizálása, illetve a következő laborvizsgálatok elvégzése és kiértékelése már nem dietetikusi kompetencia. Indokolt esetben a kortizol szint mérés elvégzése előtt kérjük ki háziorvosunk, szakorvosunk hozzáértő tanácsát!

A kortizol szint mérése

Akkor érdemes valakinek elvégeztetnie a kortizol szint mérést, ha olyan stresszhelyzettel kell szembenéznie a hétköznapokban, ami érezhetően hatással van az egészségére, ha elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint áll fenn, ha a megszokottnál sérülékenyebb a bőre, lila csíkok jelennek meg a hasán, illetve, ha a fent említett betegségek bármelyike kialakulóban van. A kortizol szint mérés háromféle módon történhet: vérből, nyálból és vizeletből. A kortizol hormon esetében nem csak a magas kortizol szint, hanem a túl alacsony kortizol szint is problémát jelent, azaz bármelyik irányban kicsúszunk a kortizol normál tartományából, az valamilyen egészségügyi problémát jelez.

A normál kortizol szint napszaktól függően változik: a kortizol hormon értéke kora reggel kezd emelkedni, reggel 8 környékén tetőzik, délutánra kezd csökkenni, a legalacsonyabb szintje pedig éjfél körül van – ezt a napi ingadozást nevezzük diurnalis ritmusnak.

Amennyiben valakinek a kortizol szintje délutánra/estére nem süllyed vissza a normál kortizol hormon tartományba, hanem tartósan magas marad, illetve, ha valakinek tartósan alacsony a kortizolja még a reggeli, délelőtti órákban is, további kivizsgálásokra lehet szükség. Fontos kiemelnünk azt is, hogy ha a kortizol szint helyreállítása gyógyszerrel (az alacsony kortizol szint növelés és a magas kortizol szint csökkentése gyógyszerrel egyaránt lehetséges) hormonterápiának minősül, amelyet kizárólag szakorvosi javaslatra, szigorú ellenőrzés mellett szabad alkalmazni!

Mi számít alacsony kortizol szintnek és mik az alacsony kortizol szint tünetei?

Ahogy a fentiekben jeleztük, nem csak a magas kortizol szint tünetei okozhatnak problémát, ugyanis az alacsony kortizol szint is rendellenes hormonális állapot. A szervezetben lezajló folyamatok az inzulinrezisztenciához hasonló módon mennek végbe: a folyamatos stresszhelyzet és az állandó idegeskedés tartósan magas kortizol szintet eredményeznek, ám a fokozott kortizoltermelés hatására kimerül a mellékvesekéreg, így hosszú távon kortizolhiány alakul ki.

Az alacsony kortizol szint tünetei meglehetősen nehezen azonosíthatóak, ugyanis a probléma általános rossz közérzettel jár, sokan hajlamosak éppen a „tavaszi fáradtsággal” összetéveszteni. Az alacsony kortizol szint tünetei közé soroljuk a fáradékonyságot és az aluszékonyságot, illetve a lelassult, nehézkes gondolkodást. Az alacsony kortizolszint segíthet az Addison-kór nevű betegség azonosítására is, melynek lényege a mellékvesekéreg működésének idült elégtelensége, aminek következtében csökken a kortizol hormon termelődése.

Mennyi a normál kortizol szint és mi számít magas kortizol szintnek?

A kortizol szint mérés esetében nem mindegy tehát, hogy milyen napszakban, illetve, hogy milyen forrásból mérjük a hormonszintet. A reggeli kortizol érték, illetve a későbbi napszakokban mért kortizol szint a mintától függően a következőképpen alakul:

Kortizol szint mérés vérből

A vérszérumból mért kortizol szint* egy tipikus laborvizsgálat, amellyel a reggeli és a délutáni kortizolszint mérhető, és a vérben keringő aktuális kortizolszintet mutatja:

• normál kortizol szint reggel (7:00 – 9:00 között): 145,4 – 691,1 nmol/L
• normál kortizol szint délután (15:00 – 17:00 között): 94,9 – 462,4 nmol/L

Kortizol szint mérés nyálból

A nyálból történő kortizolmérés a kortizol szint* napi ingadozásának nyomon követését szolgálja:

• Normál kortizol szint reggel: 5 – 40 nmol/L
• Normál kortizol szint délelőtt: 3,6-28,4 nmol/L
• Normál kortizol szint délutáni: 1,9 – 15,7 nmol/L
• Normál kortizol tartomány este: 1,6 – 13 nmol/L
• Éjszakai kortizolszint: <9,4 nmol/L

Kortizol szint mérés vizeletből

A vizeletből mért kortizol szint* általában 24 órás mintagyűjtés alapján történik, amellyel a szervezet átlagos napi kortizol szintje mérhető:

• A vizeletből mért átlagos napi normál kortizol szint: 28 – 280 nmol/nap

(*A kortizol szint mérése esetében a laboratóriumok eltérő referenciatartományokat adhatnak meg és eltérő időpontokban vehetnek mintát, éppen ezért a fenti számokat tekintsük irányadó tartományoknak, ám minden esetben a vizsgálatot végző laboratórium laborparamétereinek alapján értékeljük az eredményeket!)

A kortizol szint mérés otthon vagy laborban történik?

A vizelet, illetve a nyálminta begyűjtése otthon is egyszerűen elvégezhető, azonban a vérvételt a laboratóriumban végzik. Fontos kiemelnünk, hogy a kortizol szint mérés eredménye a mintavétel formájától függően eltérő lehet, éppen ezért, a félreértések elkerülése végett öndiagnosztizálás helyett minden esetben bízzuk a kortizol lelet kiértékelését szakemberre! Csak abban az esetben végeztessünk kortizol mérést, amennyiben a vizsgálat indokolt, és a kortizol szint mérés típusának kiválasztásánál azt a verziót alkalmazzuk, amelyet az adott egészségügyi probléma tüneteink ismeretében a szakorvosunk előír!

Bármelyik kortizol szint vizsgálatról legyen szó, a laboratóriumi és az otthoni kortizol mintavétel esetében is tartsuk be a labor higiéniai előírásait! A kortizol mintavételt megelőző 2 órában nem szabad enni, inni, alkoholt vagy kávét fogyasztani, továbbá kerülni kell az erőteljesebb testmozgást (pl. edzést) is. Ezeket az előírásokat azért fontos betartani, mert az említett események mind befolyásolhatják a kortizol szintet, ami torzíthatja az eredményeket.