Mindent megtesz az MNB, hogy ne dőljön be a magyar gazdaság: rengeteg pénzt vág a cégekhez

Az MNB 2013 júniusában indította útjára első Növekedési Hitelprogramját azzal a céllal, hogy megfékezze a kkv-hitelezés visszaesését. Az MNB számításai szerint a program első három éve alatt 2 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai össztermék növekedéséhez és 20 000 munkahelyet teremthetett. Az NHP lehetőségével elsősorban mikrovállalatok éltek, akik döntő többségében beruházási célra vettek fel kölcsönt, bár a hitelcélok között forgóeszközhitelek, EU-s támogatások előfinanszírozása és cégvásárlás is szerepelt.

A program a kkv-hitelezés regionális koncentrációját is csökkentette, valamint elsősorban a kereskedelem, feldolgozóipar, és mezőgazdaság szektorokban tevékenykedő vállalatok éltek a lehetőséggel. 2013 és 2017 között az NHP első három szakasza összesen több mint 2700 milliárd forintos keretösszeggel működött.

A folyamatban lévő NHP Fix programot gondolta most újra az MNB, így létrehozva az NHP Hajrá névre keresztelt programot, mely a koronavírus okozta gazdasági válság által sújtott kkv-k számára biztosít széles körben felhasználható forrásokat.

Az április 20-án induló program keretösszegét a jegybank 1000 milliárd forinttal emeli meg, így az NHP Fix programból fennmaradó 500 milliárd forinttal együtt 1500 milliárd forint forrást biztosít a kkv szektornak.

A főbb paraméterek megegyeznek majd az NHP korábbi fázisaival. Az MNB továbbra is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a refinanszírozási hitelt a bankoknak, amelyek legfeljebb 2,5 százalékos hitel mellett hitelezhetik a vállalkozásokat. A maximális hitelösszeg 20 milliárd forint.

A felhasználás lehetséges módjai:

• Beruházási hitelek maximum 20 éves futamidővel;
• Forgóeszközhitelek legfeljebb 3 éves futamidővel;
• Európai Uniós támogatás előfinanszírozása;
• Hitelkiváltás az adósságszolgálat mérséklése céljából;
• Cégvásárlás.

Fontos változás, hogy a bankok hiteldöntésére ezentúl mindössze két hét áll majd rendelkezésre, amely komoly követelmény és jelentős felkészülést igényel, kockázati, front-office és back-office szempontból is. Ráadásul a változás kapcsán erős verseny várható a piacon, mivel a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint, ha a bankok nem tudnak ennyi idő alatt döntést hozni, vagy elutasítják a kérelmet, az MNB egy versenytársat kérhet fel a hitel elbírására, így ösztönözve, hogy "hitelkérelem ne maradjon gyors elbírálás nélkül". Ennek részleteit még nem publikálta az MNB.

Az NHP hosszabb futamideje miatt és forgóeszköz-finanszírozásra való felhasználhatósága miatt számos vállalkozásnak segíthet átvészelni a válságot, a bankok számára pedig a kamatkedvezménnyel ellensúlyozza a jegybank a rövidített hitelelbírálati folyamatot, és a bankok számíthatnak a program által generált keresztértékesítésből adódó lehetőségekre is (pl. folyószámlavezetés, devizaügyletek).

Növekedési Kötvényprogram - Nagyvállalatok támogatása

Míg az NHP a kis- és középvállalkozások pénzügyeit igyekszik támogatni, az NKP a nagyvállalatoknak kíván segíteni újfajta, banki hitelezésen kívüli, finanszírozási csatornák kiépítésével potenciálisan 200 hazai nagyvállalat számára. Eredetileg 2019 márciusában indította útjára a programot a Magyar Nemzeti Bank, melynek keretében a jegybank hazai székhelyű, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítésű kötvényeket vásárol.

A programhoz a jegybank az EKB kötvényprogramját vette alapul, elsődleges célja eredetileg a vállalati kötvénypiac likviditásának növelése volt. A jelentkezésnek nincsenek iparági korlátozásai, a jegybank kikötése, hogy a vállalatok mérlegfőösszege haladja meg az egymilliárd forintot. Hitelminősítést bármely ESMA által felügyelt hitelminősítő végezhet, a folyamat nem különbözik markánsan egy banki hitelt megelőző folyamattól.

A koronavírus hatásainak mérséklése céljából az NKP korábban meghatározott 450 milliárd forintos keretösszege, melyből több mint 200 milliárd forint még rendelkezésre áll, változatlan marad, de módosulnak a program egyes paraméterei:

• a jegybank az egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettségét 20 milliárd forintról 50 milliárd forintra emeli;
• a programban vásárolható értékpapírok futamidejét pedig 10 évről 20 évre emeli.

Az MNB május 4-től 2021. június végéig a preferenciális betétet sávos kamatozásúvá alakítja, az NHP Hajrá és NKP konstrukciók keretében megvalósuló, április 7-ét követő hitel és kötvényállomány-növekedésre a bankoknak 4 százalékos kamatot fizet, ezáltal elősegítve a hitelintézetek érdekeltségét az hitelezési aktivitásuk fenntartásában.

Hitelezés további ösztönzése: STS Értékpapírosítás

Az MNB az elmúlt egy évben elindította az európai uniós értékpapírosítási piac erősítésére kialakított STS értékpapírosítási folyamat hazai kereteinek a kialakítását. Az STS (Simple, Transparent, Standardized) értékpapírosítási szabályozás célja, hogy az egyszerű, átlátható és egységesített termékekre egy külön kategóriát hozzon létre, amelyen keresztül a pénzügyi válság kialakulásához vezető problémák megismétlődését elkerülve fejleszthető az értékpapír piac.

Az STS értékpapírosításra a lehetséges kibocsátóknak a hagyományos értékpapírosításnál kedvezőbb tőkekövetelmények jelenthetik az ösztönzést, ehhez ugyanakkor szigorúbb szabályozási feltételeknek kell megfelelniük. Az STS értékpapírosítás speciális szabályait az (EU) 2017/2402 rendelete szabályozza, a hazai alkalmazásra vonatkozó ajánlásokat pedig nemrég tette közzé az MNB az EBA iránymutatásai alapján. A hitelezés bővítését támogatni szándékozó MNB számára az STS értékpapírosítás lehetőséget jelent a magyar bankrendszer forrásainak részleges felszabadítására, így szabályozói részről a hazai gyakorlati bevezetés ösztönzése várható hosszabb távon.

A Monetáris Tanács további gazdaságsegítő intézkedései

A jegybank az NHP és NKP újragondolásával együtt összesen a bruttó hazai össztermék 6 százalékának megfelelő, 3000 milliárd forintnyi új forrást biztosít a gazdaság védelmére és újraindítására. A fentieken túl a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy

• 250 milliárd forint értékben fizet osztalékot a központi költségvetés felé;
• 250 milliárd forint likviditást hagy a bankrendszerben azzal, hogy felmentést ad az 1 százalékos tartalékráta teljesítése alól (március 24-i MT döntés);
• 1500 milliárd forint értékben indít államkötvény és jelzáloglevélvásárlási programot.

Mindezek mellett a jegybank az alapkamatot változatlanul 0,9 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon hagyta, miközben az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközének kamatát 0,9 százalékról 1,85 százalékra emelte. Az egyhetes betéti eszköz kapcsán ugyanakkor lehetségessé válik az ettől való eltérés a kamatfolyosón belül, ezt minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank.

Összefoglalva a Magyar Nemzeti Bank legújabb intézkedéseit, a jegybanki kommunikáció és gyakorlati lépések is azt a képet mutatják, hogy az MNB a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplők gazdasági stabilitását is fontosnak tartja, a jegybanki és felügyeleti eszköztár fejlesztésével kész támogatni a pénzügyi stabilitásukat.

A bankok számára ezen megoldások implementálása jelentős feladatot jelent (különösen a 2 hét alatti hitelelbírálás az NHP alatt), de ennek eredményeként a bankok hitelezési aktivitása és eredménye javulhat, míg a reálgazdasági szereplők kedvező költségű, stabil finanszírozási forrásokhoz juthatnak. A vállalkozásoknak érdemes a hamarosan megjelenő kormányzati vállalkozási finanszírozási csomag elemeivel együtt ezen lehetőségek is átgondolni és kiválasztani az adott célra legmegfelelőbb finanszírozási lehetőséget, ez utóbbi szerencsére a sokrétű lehetőségeknek lehet egy részletesebb elemzést igényel.

A szerzők a KPMG menedzserei.