Tovább apad a Balaton vize: erre figyelmeztetnek most a vízügyi szakemberek

A pénteki közleményben az áll: a magyarországi folyók vízállása továbbra is igen alacsony, és a következő két-három napban is stagnáló vagy lassan apadó vízjárási helyzetre lehet számítani. Az aszályhelyzet a következő napokban a száraz, meleg időjárás hatására romlani fog, a rendkívüli aszállyal jellemezhető területek növekedése várható.

Országosan a tizenkét vízügyi igazgatóságból tíz területén van érvényben vízhiány elleni védekezési készültség: hét vízhiánykezelő körzetben elsőfokú, ötben másodfokú és 23-ban harmadfokú.

A vízigények kielégíthetőek a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből - írták. A Tisza magyarországi vízgyűjtőjén az év első hét hónapjából négyben (februárban, áprilisban, júniusban és júliusban) kevesebb víz távozott a felszínen, mint érkezett. A víztöbbletet "betározzák", beszivárog (talajvíz), öntöző csatornákon kivezetik mezőgazdasági területre, illetve egy része elpárolog - magyarázták a közleményben.

Az óriási, az átlagoshoz képest mintegy ötvenszázalékos csapadékhiány ellenére a visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudják a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán. Ennek legfontosabb célja továbbra is az, hogy a kiskörei tározóból (Tisza-tó) Szolnok ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen. Az öntözési menetrendeknek következtében pedig sehol sem volt szükség vízkorlátozásra - rögzítették.

A Balaton pénteki átlagvízállása 80 centiméter. A következő egy hétben folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése.

A legfrissebb augusztusi előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 centiméter között várható. A Balatont heti egyszer vizsgálják. Mintavételkor nem észleltek felszíni algavirágzásokat, és lakossági bejelentések sem érkeztek - olvasható a dokumentumban.

A Velencei-tó péntek reggeli vízállása 61 centiméter. A Velencei-tó alacsony vízszintje mellett az oxigénellátás kritikus fontosságú. Az oxigénellátást sem külső szervesanyag-terhelés, sem a túlszaporodó algák mennyisége nem veszélyezteti, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek a vízügyi szakemberek, és azokat a kritikus hajnali 4-5 órától 10 óráig terjedő időszakban minden nap üzemeltetik - írták.

A Dunán Budapest alatt, a Kvassay-zsilipnél a folyó újra apadó vízállása miatt ismét megszűnt a gravitációs vízpótlás lehetősége, szivattyúkkal emelik be a vizet a Ráckevei-Dunába. A hét elején a budapesti vízügyi igazgatóság halpusztulásról kapott bejelentést. A szakemberek megállapították az oxigénhiányos víztér kiterjedését, és ezeken a területeken hozzákezdtek a levegőztetéshez. A közlemény szerint a védekezés eredményes volt, mert a kezdeti halelhullást további nem követte.

Az aszály, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a Vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse, hogy összehangolja a vízhiánnyal összefüggő vízügyi tevékenységet - közölték.

Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára - figyelmezetetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.

Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben.

Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók.

Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.

"Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel" - figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály.

A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.

A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás.

A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR - Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.

Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon - áll a közleményben.