Óriási hitelkedvezményt jelentett be az MNB: rengeteg magyar dörzsölheti a tenyerét

Az MNB 2025. januártól az adósságfék előírások zöld differenciálása útján is támogatja a zöld lakáshitel-termékek megjelenését, és növeli a zöld fedezetek és hitelcélok iránti fogyasztói keresletet – közölte a jegybank. 

A zöld ingatlanok (praktikusan minden új építésű lakás - a szerk.) banki finanszírozásának elősegítése érdekében az MNB 2025. januártól a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program (ZTP) feltételei alapján meghatározott zöld fedezetek és hitelcélok esetében enyhébb adósságfék limitek alkalmazásáról döntött:

• A hitelfedezeti (HFM) limit a főszabály szerinti 80 százalékról 90 százalékra emelkedik.
• A jövedelemarányos (JTM) limit jövedelemtől függetlenül 60 százalékra emelkedik a legalább 10 éves kamatrögzítésű zöld forinthitelek esetén.

A hétfőn közzétett, évente megjelenő Makroprudenciális jelentés szerint továbbá az MNB makroprudenciális politikája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazai bankrendszer a jelenlegi bizonytalan makrogazdasági és geopolitikai környezet mellett is stabilan tölti be gazdaságfinanszírozó szerepét. A bankok tőke-, likviditási és finanszírozási helyzete megfelelő - áll a jelentésben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos milliókat bukik, aki erre nem figyel lakásvásárlásnál: rengetegen szaladnak rá

Az MNB szigorúan szabályozza, hogy egy ingatlan értékéhez képest mennyi lakáshitelt lehet felvenni.

A bankrendszer ellenállóképességét erősíti és a felmerülő új kihívásoknak való rugalmas megfelelést támogatja a prudenciális keretek folytatódó fejlesztése a következő lépésekkel: a feloldható tőkepufferek időszerű előírása, a finanszírozási elvárások kockázatarányos módosítása, a zöld szempontok szabályozói előírásokba való beépítése, valamint a kiberkockázatok és az azokhoz kapcsolódó nemzetközi szabályozási irányok fokozott monitoringja - írják.

A kiadvány tartalmazza az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseit, a piaci szereplők alkalmazkodását és a szabályozói lépések hatásait. Kiemelt témaként foglalkozik a makroprudenciális tőkepuffer-követelményekkel, a fiatal elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezőbb HFM limitek igénybevételével, a zöld szempontok adósságfék előírásokba való beépítésével, a klíma- és kiberkockázatok pénzügyi stabilitási és szabályozói jelentőségével, valamint az elmúlt 10 évben realizálódott ciklikus kockázatok makroprudenciális kezelésének eredményességével.  

A 2024. évi kiadvány a következő fő üzeneteket tartalmazza:

1. Az anticiklikus tőkepufferráta (CCyB) meghatározása során vizsgált indikátorok a hitelezés fokozatos élénkülése ellenére is a túlfűtöttséggel összefüggő kockázatok csökkenését jelzik. Ugyanakkor a továbbra is magas geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság miatt kiemelten fontos az erős bankrendszeri tőkehelyzet fenntartása és a válságidőszakban feloldható tőkepufferek időszerű felépítése. Ennek megfelelően a 2024. július 1-jétől alkalmazandó 0,5 százalékos mértékű CCyB követelményt tovább erősítve az MNB 2025. július 1-jétől a túlfűtöttségi kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben is minimum 1 százalékos CCyB-rátát határoz meg. A bankok erős tőkehelyzetének és kiemelkedő profitabilitásának köszönhetően az intézkedés nincs érdemi negatív hatással a bankrendszer hitelezési kapacitására.
2. A kereskedelmiingatlan (CRE) hitelezéssel összefüggő, pénzügyi stabilitási szempontból figyelendő, de jelenleg még nem túlzott mértékű kockázatok kezelésére az MNB 2023. júniusában a koronavírus-járvány kitörésekor felfüggesztett rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) megelőző célú felülvizsgálatáról és újraaktiválásáról döntött 2024. július 1-jétől. A problémás portfóliók alacsony szintje miatt 2024. július 1-jétől egy bank esetében sem volt szükséges effektív követelmény előírása. A tőkepufferráták értékét az MNB évente vizsgálja felül.
3. Az MNB 2023. évi felülvizsgálata során sem változtatott a hazai rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII) körén. A rendszerszinten jelentős bankoknak 2024-től az előirányzott pufferráta célszintek teljes egészének meg kell felelniük; ezzel a koronavírus járvány eleji feloldást követő fokozatos puffer-visszaépítés lezárult. A jövőben az MNB továbbra is kiemelt figyelemmel követi a rendszerszinten jelentősnek még nem minősíthető, de gyorsan növekvő és egyes piacokon fontos szerepet játszó középbankok kockázatait.
4. A fokozódó hitelezési aktivitás mellett sem azonosítható a háztartások túlzott eladósodása. A hitelfelvevők átlagos jövedelmi megterheltsége az alacsonyabb kamatkörnyezetben mérséklődött. Ezzel egyidőben a hitelfelvevők fedezeti megterheltsége újból emelkedik, de nem mutat túlzott kockázatvállalást. Ebben részben szerepet játszik a 2024. januártól az elsőlakás-vásárlók számára elérhető alacsonyabb önerő elvárás kismértékű, de növekvő kihasználása is.
5. A bankok a likviditásfedezeti ráta (LCR) és nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) követelményt a korábbi évekhez hasonlóan biztonságos pufferekkel teljesítik. A szektorszintű LCR elmúlt éves alakulásában továbbra is döntő szerepe volt a jegybanknál elhelyezett betétek utáni kamatjövedelmek likviditásbővítő hatásának, valamint a hitelállomány bővülését meghaladó mértékű betétállomány-növekedésének. A növekvő kamatkockázatokra és a 2023. év eleji nemzetközi banki csődeseményekre is reagáló felügyeleti hatáskörben megerősített LCR követelmények is érdemben erősítették a prudens likviditáskezelést.
6. Az MNB a továbbra is kedvezőtlen jelzáloglevél-piaci körülményekre tekintettel határozatlan időre elhalasztotta az új deviza jelzáloglevél-alapú forrásokra vonatkozó, eredetileg 2024. október 1-jétől hatályba lépő zöld elvárást a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozás vonatkozásában. A többi makroprudenciális célú finanszírozási limit esetében pedig egységes, 100 Mrd Ft értékű, mérlegfőösszeg alapú de minimis küszöböt vezetett be a rendszerkockázatot nem jelentő intézmények szabályozói terheinek enyhítése érdekében.
7. A hitelintézetek az MNB által szanálási feladatkörében előírt MREL-követelményeket 2024. január 1-jével teljesítették. A szanálási tervek kidolgozásával, továbbá a sikeres szanálás forrásaiként szolgáló MREL-követelmények teljesítésével a szanálási felkészülés új szintre lépett.
8. A pénzügyi stabilitás fenntartásához a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom erősítésén keresztül hozzájáruló fogyasztóvédelmi tevékenysége keretében az MNB az elmúlt évben felhívta a figyelmet a késedelmes hitelügyletek kezelésével és az online személyihitel-nyújtással kapcsolatos intézményi gyakorlatok hiányosságaira. Ezen túl a hazai pénzforgalom szereplőinek szóló vezetői körlevelek kibocsátásával további lépéseket tett a kibercsalások visszaszorítása érdekében.
9. Az MNB zöld mandátumával összhangban kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi stabilitási kockázatok és a potenciális szabályozói lehetőségek értékelésére. Az energetikailag hatékony ingatlanok finanszírozását az MNB 2025. január 1-jétől a adósságfék előírások zöld differenciálása (kedvezőbb limitek) és 2025. áprilistól a Minősített Fogyasztóbarát keretrendszer zöld szempontú felülvizsgálata útján is támogatja.
10. Az online banki folyamatok térnyerésével és a technológia fejlődésével a kiberincidensek nemzetközi szinten és Magyarországon is egyre gyakoribbak és súlyosabbak. Bár hazánkban egyelőre leginkább fogyasztóvédelmi kérdésről beszélhetünk, a kiberkockázatok pénzügyi stabilitási vetületét és a kapcsolódó szabályozói lehetőségeket a nemzetközi szervezetek, valamint az MNB is kiemelt figyelemmel követi.
11. A 2008-2009-es gazdasági világválság óta több esetben is (gazdasági és pénzügyi fellendülés, koronavírus-világjárvány, az orosz-ukrán háború, magas inflációs környezet) megmérettetésre került a makroprudenciális eszközrendszer. Az erősödő szabályozói követelményeknek, a bevezetett makroprudenciális előírásoknak és a szigorodó felügyeleti gyakorlatnak is köszönhetően a hazai bankrendszer felkészülten nézett szembe a felmerülő kihívásokkal. A tapasztalatok alapján a makroprudenciális eszköztár hatékonysága az adósságfék előírások finomhangolása, a feloldható tőkepuffer-követelmények mielőbbi felépítése és a finanszírozási előírások piaci helyzettől függő erősítése útján lehet tovább javítható.