Itt tanult a Béres Csepp feltalálója: ez az egyik legjobb kertészeti suli ma vidéken

A történelmi múltra visszatekintő kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum és Szakképző Iskola 1986/87-ben költözött végleges helyére. Dr. Béres József, a Béres csepp feltalálója 1938-1940 között tanult a Kisfái 7 szám alatt működő intézményben, ahova akkoriban csak tekintélyes személyek támogatásával lehetett bekerülni. Itt szerezte meg kertészeti alapismereteit, de évek múltán is örömmel tért vissza Kecskemétre és az iskola emlékkönyvébe megfogalmazott állítása szerint az iskolában való útravalóknak köszönhette tudományos előrehaladását is.

Az iskola egykori igazgatója és mai napig aktív támogatója Dr. Tiba István 1964-ben Kisfáiban kezdte el munkáját és meglepődve tapasztalta, hogy egy kertészeti jellegű iskolának többszáz kötetes könyvtára volt. Később értette meg, hogy az iskolába járó gyerekeknek elfoglaltság és művelődés szempontjából mennyire fontos szerepe van a könyvtárnak, ezért aktív évei alatt törekedett rá, hogy az iskolai könyvtárállomány 10 ezer példányszámra növekedjen és a tanulók megtalálják az érdeklődési körüknek megfelelő könyveket.

Annak idején a gyerekek 70 százaléka az iskolaudvarra ült ki a kölcsönzött könyvekkel, hasznos időt töltve gyarapítva tudásukat. Sajnálattal látja, hogy a régi fiatalok nagyobb tudásvágyra szomjaztak és hamarabb ismerték fel a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Az igazgató úr szerint a pedagógusoknak, kiemelten az irodalom tantárgyat oktatóknak, nagyon fontos szerepe van a gyerekek olvasásra való motiválásában, általános műveltségük fejlesztésében. Egy idézettel foglalta össze, hogy miért is fontos annyira az olvasás:

A költészet, az irodalom olyan erő, amitől képtelenség elszakadni, azonban az egyénnek, az olvasónak van kilépési lehetősége, amelyet a képzeleti szabadságon keresztül ragad meg.

A mai világban az olvasás népszerűsége csökken, pedig a könyvtár mindenki előtt nyitva áll és arra ösztönzi őket Halupa-Tiba Gabriella könyvtáros tanár, hogy bátran vegyék igénybe az iskola könyvtárállományát. A tanárnő szerint az olvasás szeretetére nevelés már kisgyermekkortól hatással van a gyerekek személyiségfejlődésére. Nagyon fontos, hogy a gyerekek milyen családi háttérben élnek és milyen mintát hoznak otthonról, ami a tanulás és olvasás iránti hajlandóságukra hatással van. Nagy a valószínűsége, ha valami fontos a szülőknek, akkor a gyermeknek is az lesz.

Azoknál a gyerekeknél, ahol kicsi korban nem olvasnak meséket, szinte biztos, hogy nagyobb korukban, önállóan sem fognak rendszeresen olvasni. Tény, hogy a környezeti és társadalmi hatások befolyásolni fogják a gyermeket olvasási hajlandóságában, viszont ha azt látja és tapasztalja, hogy a szülei nem szeretnek olvasni és nem ösztönzik, akkor saját magának kell rájönnie, hogy tanulmányai mellett bővíteni ismereteit a könyvek által a legcélravezetőbb. A könyvek olvasása gondolkodásra sarkallják azzal kapcsolatban, amit olvas, erre pedig kiváló lehetőséget nyújt a könyvtár, hogy tudását gyarapítsa.

Az iskolai tanulók, mikor elkezdik a 9. osztályt még bátortalanul látogatnak el a könyvtárba, legelőször a kötelező olvasmányok iránt érdeklődnek, de később felfedezik, hogy a szépirodalmi, ifjúságirodalmi, nyelvkönyveken keresztül a szakmai könyvekig minden megtalálnak. Idővel, ahogyan haladnak tanulmányaikban, felismerik, hogy az olvasással és tanulással kinyílik a világ számukra.

Az olvasás szeretetének elősegítéséért átalakították a könyvtárat, hogy közelebb kerüljenek a könyvek a tanulókhoz. Az átalakítással egy nagyobb tért alakítottak ki, külön falon elrendezve a szépirodalmi műveket és szemmagasságba az ifjúságirodalmi könyveket, előtte pedig egyéni olvasósarkot alakítottak ki azért, ha egy tanuló szeretne beleolvasni a kiválasztott könyvbe, nyugodtan megtegye. Az ifjúságirodalmi könyvek nagy népszerűségnek örvendenek a gyerekek körében, szerencsére az iskola vezetősége és a diákönkormányzat is támogatja és figyelembe veszi a kérésüket, milyen új példányokkal gyarapítsák a könyvtárállományt. Az iskola olvasótermében a gyerekek el tudnak vonulni, ahol teret kapnak iskolai programok, foglalkozások és projektek megvalósítására. Ezeknek az alkalmaknak nagyon fontos közösségépítő szerepük van.

A Covid járvány miatt bevezetett digitális tanrend új teret nyitott a könyvtáros szakmának. Az otthoni tanulás elősegítéséért létrehoztak egy felületet, ahol a legfontosabb oldalakat gyűjtötték össze, amellyel megkönnyíthették az információk keresését. Ettől az évtől kezdve tanmenetbe is bevezették a digitális kultúrát, abból a célból, hogy a tanulók információs műveltsége, az információk kezeléséhez kapcsolódó kompetenciáik fejlődjenek. Egy biztos, hogy a mai rohanó világban a nyomtatott könyv által nyújtott élményt nem cseréli fel a technológia. Az iskolai könyvtár feladata és célja a jövőben, hogy tudásbázisként lehetőséget biztosítson az élethosszig tartó tanulás elősegítésére és támogatására.