Fact check: tényleg ukrán az internetes bűnelkövető csoportok nagy része?

„Évente nagyjából 8 milliárdos kárt okoznak az internetes csalók” – mondta Orbán Viktor május 30-án a Kossuth Rádiónak adott interjújában. A magyar miniszterelnök kijelentése szerint az online „bűnelkövető csoportok nagy része ukrán”. De vajon mit mutatnak a tények?

A miniszterelnök nyilatkozata kétségtelenül hangsúlyos, ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok és bűnügyi statisztikák alapján az online csalásokért felelős szervezett bűnbandák nemzetiségi összetétele ennél jóval összetettebb képet mutat. A következő gyorselemzésünkben utánajárunk, mit mondanak a nemzetközi hatóságok, biztonságpolitikai elemzések és elfogatóparancsok a világ vezető online csalóhálózatainak valódi hátteréről.

A globális helyzet: kik a legnagyobb szereplők?

A nemzetközi bűnüldöző szervek – így az INTERPOL, az Europol, az FBI és több nagy elemzőház, mint a Palo Alto Networks és a Chainalysis – által közzétett adatok alapján az online banki csalások világszerte elterjedtek, de nem korlátozódnak egyetlen nemzetiségre. Nézzük a forrásokat:

INTERPOL:

• Cybercrime: Latest Global Threat Assessment (2022–2023)
• Operation HAECHI III (2022) – Több millió dollárt visszaszereztek online csalásokból

Europol:

• Internet Organised Crime Threat Assessment (IOCTA 2023)
• Cybercrime: From phishing to ransomware

FBI:

• Internet Crime Report (IC3 2023) – éves jelentés az online bűncselekményekről
• FBI Public Service Announcements – BEC scams and financial fraud

Palo Alto Networks:

• Unit 42 Threat Reports – Folyamatosan frissülő, mélyelemzések kiberbűnözői csoportokról

Chainalysis

• Crypto Crime Report 2024 – Blokkláncokon keresztüli csalások és pénzmosás
• Ransomware ecosystem insights

És akkor a fentebb vázolt források alapján az alábbiakban bemutatjuk a legnagyobb ismert bűnszervezeteket, amelyek kiterjedt online csalási műveleteket működtettek az elmúlt években:

• Oroszország: Az Evil Corp és a Conti (korábban Wizard Spider) olyan hírhedt kiberbűnöző csoportok, amelyek több milliárd dolláros károkat okoztak ransomware és banki trójai kampányokkal.
• Nyugat-Afrika (főként Nigéria): A Black Axe, Airlords és más ún. "cultist" bűnbandák főként romantikus átverésekkel, adathalászattal és vállalati e-mailes csalásokkal (BEC) károsítanak meg áldozatokat világszerte.
• Románia: Több csoport, köztük a híres Florian Tudor által vezetett szervezet Dél-Amerikában és Európában is kiterjedt ATM-klónozási és pénzmosási tevékenységet végzett.
• Ukrajna: Ukrajnában is működnek kiberbűnöző hálózatok, amelyek jelentős károkat okoztak. A legismertebbek közé tartozik a Zeus és SpyEye banki trójaiak mögött álló fejlesztői közösség, akik főként az Egyesült Államok és Nyugat-Európa pénzügyi rendszereit célozták meg. Emellett 2022-ben egy ukrán bűnszervezetet számoltak fel, amely több mint 400 hamis phishing weboldalt működtetett, több mint 3 millió dolláros kárt okozva. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen esetek volumene, földrajzi hatása és szervezettségi szintje elmarad az orosz, nyugat-afrikai vagy román hálózatokhoz képest. A nemzetközi bűnüldöző szervek nyilvántartásai alapján Ukrajna nem tartozik a legnagyobb kibercsalás-gócpontok közé.

Nemzetközi elfogatóparancsok alapján

A 2024–2025 között kiadott több mint 500 nemzetközi elfogatóparancs alapján az online csalásokkal kapcsolatos körözések legnagyobb része orosz, nigériai és román állampolgárokhoz köthető. Ezeket követték kisebb számban más kelet-európai és délkelet-ázsiai elkövetők. Nézzünk néhány példát a nemzetközi összefogás eredményire:

• A 2024–2025-ös időszakban a nemzetközi bűnüldöző szervek jelentős eredményeket értek el az online csalások elleni harcban. Az INTERPOL által koordinált Operation HAECHI V például több mint 5 500 letartóztatást eredményezett, és 400 millió dollár értékű vagyont foglaltak le. (INTERPOL HAECHI V)
• Az Europol Operation Endgame nevű akciója több ezer káros domaint semmisített meg, miközben számos elfogatóparancsot adott ki. (Reuters: Europol Operation Endgame)
• Szintén 2024-ben, az Operation First Light keretében 61 ország közreműködésével közel 4 000 gyanúsítottat tartóztattak le, és több ezer bankszámlát zároltak csalások gyanúja miatt. (INTERPOL Operation First Light)

Megállapítható tehát, hogy az ukrán származású elkövetők aránya jóval alacsonyabb, és jellemzően kisebb volumenű, kevésbé nemzetközi kiterjedésű csalásokkal kapcsolatban szerepelnek a körözési listákon. A trendek alapján nem igazolható, hogy a „bűnbandák nagy része” ukrán lenne – ez a kijelentés a statisztikai adatok tükrében erősen torzít.

Következtetés

Azon állítás tehát, miszerint a legtöbb internetes csalást ukrán származású bűnözők követik el, nem állja meg a helyét a rendelkezésre álló nemzetközi bizonyítékok alapján. Bár Ukrajnában is jelen vannak kiberbűnöző csoportok, ezek aktivitása nem éri el az olyan országokból kiinduló szervezetekét, mint Oroszország, Nigéria vagy Románia.

A kijelentés inkább politikai retorikaként értelmezhető, mintsem tényszerű megállapításként.

Az online csalások elleni küzdelem globális kihívás, amely hatékony nemzetközi együttműködést, technológiai fejlesztést és pontos tájékoztatást igényel – különösen olyan időszakban, amikor a geopolitikai feszültségek könnyen félrevezető narratívákhoz vezethetnek.