Menekülnek ezekből városokból, falvakból a magyarok: hiába a plusz pénz, itt nincs maradásuk

A Pénzcentrum a friss lakossági számadatok alapján utána járt, mely falusi csokos települések voltak az elmúlt évek sztárjai, és hol tűnik megállíthatatlannak az elnéptelenedés a támogatás ellenére is. A Belügyminisztérium által közzétett adatok szerint a falusi csok önmagában még nem elég ösztönzés ahhoz, hogy az elnéptelenedés megálljon, vagy akár lassuljon. Azoknak, akik költözésben, csok felvételében gondolkodnak, hasznos lehet tudni, hol nőtt a lakosságszám az elmúlt években és hol csökkent drasztikusan. Aki számára addig ismeretlen helyen választana lakóhelyet vidéken, az agglomerációban, a Balaton mellett vagy a határ mentén, a toplistánkból megtudhatja, melyek a legfrekventáltabb települések ma, ahol még a falusi csok is igénybe vehető.

A friss falusi csok lista számos olyan települést tartalmaz, ahol az elmúlt egy, illetve 5 év során ugrásszerűen nőtt a lakosok száma. Eközben sok településen a friss adatok alapján megállíthatatlannak látszik az elnéptelenedés. Még az is megeshet, hogy szomszédos települések között óriási különbségek adódnak. Azt fontos leszögezni még az adatok értelmezése előtt, hogy a lakosságszám változása önmagában nem pusztán a beköltözőket és elköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Viszont a kiugró növekedések, csökkenések hátterében feltehetően a vándorlás is fontos tényező. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Friss falusi csok település lista 2025-ben: itt vannak a feltételek, az igénylés menete és buktatói

A falusi csok igénylés esetén többféle feltétel együttes teljesülése szükséges. A feltételek és összegek a gyerekszám függvényében változhatnak.

Ország, város, falu

A friss lakossági statisztikák alapján Magyarország állandó lakossága 2025. január 1-jén 9 721 685 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. A fővárosban 1 616 241 fő, a városokban 5 072 017 fő, a falvakban 3 032 799 fő lakott, a csökkenés mértéke pedig Budapesten 0,4 százalék, a városokban 0,7 százalék, a községekben és nagyközségekben 0,06 százalékos volt. Az általános tendencia tehát az: a városok kiürülnek, miközben a falvakból alig fogy a lakosság. Csakhogy amíg egyes községekben meredeken nő a lakosok száma, máshonnan szabályosan mintha menekülnének az emberek. Ezt jól példázza a falusi csokos települések lakosságszámának változása is.

Érdemes tudni, hogy bár az országban 2807 község és nagyközség található, illetve akad 94 olyan város is, ahol az állandó lakosság nem éri el az 5000 főt. A falusi csok ugyanakkor 2631 településen érhető el, és ezek között van 86 város is, és országosan 236 községben és 26 nagyközségben pedig nem lehet igényelni a falusi csokot. Ezek jellemzően a fővárosi agglomerációban találhatók:

A legnagyobb mértékű (százalékos) növekedés az apró- és törpefalvakban látszik. Egy-egy ilyen településen, ha beköltözik 1-2 vagy akár 3-4 család, attól már kiugróan nő a lakosságszám. Ugyan plusz 5-10 vagy 20 fő elenyésző lenne egy nagyobb községben, vagy városban - miközben a legtöbb helyen már a stagnálást is eredménynek kell tekinteni! - a legkisebb községek számára hatalmas gyarapodás. Ennek azért van akkora jelentősége, mert általánosságban az apró falvak nem annyira vonzók a beköltözőknek, mint a nagyobb méretű községek, kisebb városok. Az ilyen helyeket folyamatosan fenyegeti az elöregedés és az elnéptelenedés. Így ha beköltözik 1-2 család, az már igenis nagy eredmény.

Ebben 2025-ben a borsodi Keresztéte lett a bajnok, de a zalai Kisvásárhely, a szintén borsodi Teresztenye, és az ugyancsak zalai Lendvajakabfa is nagymértékben bővült egy év alatt. Ötéves távlatban pedig szintén Teresztenye, valamint Szijártóháza, Tornabarakony, Kéked, Zsujta és Zalaköveskút emelkedett ki:

Ha végignézzük a listát, feltűnhet, hogy a TOP50-ben nincs fővárosi agglomerációban található település (igaz, ezek jó részén nem is igényelhető a falusi csok, vagy nagyobb lélekszámúak), de ezen kívül egy még konkrétabb mintázat is kirajzolódik. A két ranglistán szereplő települések vagy zömmel a Dunántúl nyugati részén találhatók, vagy Kassa magyarországi agglomerációjában:

Természetesen ebben az egyes tájaink településszerkezete is szerepet játszik, mert amíg az Őrségben, vagy domb- és hegyvidéken sokkal jellemzőbb az aprófalvas szerkezet, addig például az Alföldön sokkal inkább jellemző a mezővárosi jelleg. (Vagyis sok, viszonylag kisebb népességű várost találunk, a lakosok nagyobb része ezekben a városokban él és a falvak mérete is jellemzően nagyobb.) A településszerkezeten túl viszont azt is látni kell, hogy összesen 374 település van az országban, ahol a 200 főt sem éri el a népesség, ezek közül mégis a fent felsoroltak emelkedtek ki.

A törpefalvak dominanciája miatt, mivel ezek minden nagyobb települést kiszorítottak, külön megvizsgáltuk, hogy a nagyobb, legalább 1000 fő állandó lakosságú települések közül melyek emelkedtek ki az utóbbi egy, illetve öt év során. Kiemelkedő volt Balatonakarattya, Sényő és Ároktő 2024 óta, illetve 5 éves távlatban Mezőörs, Nagyszentjános, Őrhalom, szintén Balatonakarattya, Zalacsány és Biharkeresztes is. Ilyen bontásban már minden megyéből akad legalább egy település, ahol kiemelkedően nőtt a lakószám, sokkal egyenletesebb az eloszlás:

Mezőörs esetére érdemes külön kitérni: tavaly az egy év alatt végbement növekedést mutató lista első helyére került, idén az ötéves listában állt az élre. Csakhogy ennek igen prózai oka van: egy nyilvántartási hiba kiigazítása. 2022 őszén derült ki, hogy az 1989-ben elvileg Pérhez csatolt Mindszentpuszta területátcsatolása nem történt meg, így az önkormányzatoknak és a hivataloknak rendezniük kellett ezt a helyzetet. Így nemrég óta Mindszentpuszta ismét Mezőörshöz tartozik a nyilvántartások szerint is. Ha megnézzük a belügyi adatbázist, Pér lakossága 233 fővel csökkent 2023-ról 2024-re, Mezőörsé pedig 298 fővel növekedett. A kiugró növekedés tehát jórészt az átsorolás hatása lehet. Ugyanakkor Pér lakossága 2024-ről 2025-re 57 fővel nőtt, így erre a községre sem az elnéptelenedés jellemző. Mezőörs példája is mutatja, hogy a születések, halálozások és költözések befolyásán túl akár ilyen nyilvántartási okok is hathatnak a lakószám hirtelen növekedésére.

Visszatérve az 1000 fő felettiek listájára: az eloszlást tekintve nem mondhatjuk, hogy csak a Balaton körül, esetleg a Tisza-tónál vagy a Velencei-tó körül, illetve a fővárosi tágabb agglomerációban találnánk nagyrészt a "népszerű" településeket. Ezen a két ranglistán a legnagyobb lakosságszámú település, Szentmártonkáta Pest vármegyében található, már több mint 5 ezren lakják, a második legnagyobb Biharkeresztes, egy Hajdú-Bihar vármegyei határ menti városka, ami a határon túli Nagyvárad agglomerációja is lehetne. A legtöbb település viszont 1000 és 2000 fő között van, az ország minden táján akad ilyen frekventált helység.

Mint halottnak a csok

A falusi csok intézkedés pozitív hatása gyakran azért kérdőjeleződik meg, mert rengeteg településen látszólag semmi hatása annak, hogy kedvező feltételekkel tudnak családok ingatlan vásárolni. Ugyanis azokon a helyeken, ahol nincs infrastruktúra, munkahely, óvoda-iskola, háziorvos, posta - és még hosszan lehetne sorolni -, oda nem fognak családok települni. Ugyan a kormány most gőzerővel dolgozik a Magyar Falu program felpörgetésén kocsma- és bolttámogatásokkal, templomfelújítással, ATM-ek és palackvisszaváltó pontok telepítésével és szinte hetente jönnek ki valamilyen új ötlettel; a rohamosan elnéptelenedő településeknek talán már így is késő.

Ezeken a listákon is az apró- és törpefalvak dominálnak, amelyekre így feltehetően tényleg a teljes elnéptelenedés, kiürülés, pusztulás vár. Nyéstán például a felére csökkent a lakószám 2020 óta, Litkán a múlt évhez képest 14%-kal, 2020-hoz képest 23%-kal laknak már kevesebben, 37-en. Akad egyébként számos olyan település is, ahol ugyan tavaly óta jelentős mértékű csökkenés látható, 2020 óta mégis növekedés látszik. Ilyen például Keménfa, Vindornyalak, Sénye, Vének, Kiszsidány, Debercsény, Potony, Markóc, Répceszentgyörgy, Tarrós, Nagyhuta, Libickozma és Főnyed is.

Mi változott a falusi csok kapcsán?

A falusi csok szabályai 2024-től változtak meg. Új lakóház vásárlása esetén 2025-ben is a korábban érvényes CSOK támogatási összegek járnak a listában szereplő településeken. Vagyis 1 gyermek esetén 600 ezer, 2 gyermek esetén 2,6 millió, és 3 vagy több gyermek esetén 10 millió forint. 2024-től azonban a támogatás kizárólag az új építésű egylakásos lakóépületekre jár, az új építésű többlakásos lakóépületekben lévő önálló lakások megvételéhez nem lesz felhasználható.

Használt lakás vásárlása esetén 2024-től a falusi CSOK összege, ha a vásárlással együtt együtt korszerűsítés és/vagy bővítés is történik 1 gyermek esetén 1 millió, 2 gyermek esetén 4 millió, és 3 vagy több gyermek esetén 15 millió forintra nőtt. Fontos, hogy a támogatásnak legfeljebb a fele fordítható vásárlásra.

A falusi csok igényelhető csak felújítás céljából is már meglévő - akár korábbi csokkal vásárolt - ingatlan esetén. Az összegek ez esetben is emelkedtek. 1 gyermek esetén 500 ezer, 2 gyermek esetén 2 millió, és 3 vagy több gyermek esetén 7,5 millió forint igényelhető. Valamivel több pénz jár, ha bővítés vagy egyszerre korszerűsítés és bővítés történik. Bővítésnek minősül a lakóház lakószobával való növelése, tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés. Korábban nem lakószobaként funkcionáló szoba átalakítására azonban nem jár támogatás. Ilyen esetben 1 gyermek után 600 ezer, 2 gyermek után 2 millió, 3 vagy több után pedig 7,5 millió forint.

A falusi csokot meglévő és vállalt gyermekek után is igénybe lehet venni. Meglévő gyermeknek számít a 12 hetes magzat a 25 év alatti gyermekig. Előre vállalt gyermekek esetében a feleség életkora legfeljebb 40 év lehet. Gyermektelen fiatal házasok legfeljebb 3, egy gyermekkel rendelkezők maximum 2, kétgyermekesek legfeljebb 1 további gyermeket vállalhatnak. Egy gyermek vállalására 4 év, 2 vállalására 8 és három gyermek vállalására 10 év áll rendelkezésre. A falusi csok igénylésének részletes feltételeiről ebben a cikkben írtunk.

A preferált településeken a csok hitel is igényelhető.

A jelenlegi piaci lakáshitelkamatokhoz képest jóval kedvezőbb a legfeljebb 3%-os fix kamatozású csok hitel. Ezt a hitelt meglévő gyermekek, de legalább 2 gyermek esetén lehet igényelni. Új lakás vásárlása esetén az összeg 2 gyermek esetében 10 millió, 3 vagy több gyermek esetében pedig 15 millió forint. Ha használt lakást vásárolunk és egyidejűleg korszerűsítünk, és/vagy bővítünk, a maximális összeg 2 gyermek esetében 5 millió, 3 vagy több gyermek esetében 7,5 millió forint.

Nem szabad megfeledkezni a Családi Otthonteremtési Kedvezmény legújabb eleméről sem, a CSOK Pluszról. A csok+ legfeljebb 3%-os fix kamatozású lakáscélra felvehető jelzáloghitel, futamideje 10-25 év lehet. Különböző lakáscélokra 2,5-50 millió forint igényelhető. A csok+ hitelt házaspárok igényelhetik, ahol a nő igényléskor nem töltötte még be a 41. életévét. (Kivétel: 2025. december végéig akkor is megkaphatja a házaspár a kedvező kamatozású lakáshitelt, ha a nő idősebb, viszont már 12 hete várandósnak kell lennie.) A hitel igényléséhez legalább egy gyermeket kell vállalnia a családnak. A CSOK Plusz részleteiről itt írtunk bővebben.

A CSOK-hitel és a CSOK Plusz együtt nem vehető igénybe.

Fontos lehet még, hogy a csokkal vásárolt ingatlan illetékmentes, és a falusi csok esetében idén is megmaradt az áfa-visszatérítés lehetősége. Új házak vásárlásához kapcsolódó 5%-os áfa és 5 millió forint erejéig az építkezésekhez kapcsolódó 27%-os áfa továbbra is visszaigényelhető maradt, a lakásokra vonatkozó korábbi 150 négyzetméteres korlátot 2024-től eltörölték, csak a családi házakra vonatkozó 300 négyzetméteres felső határ maradt meg.

A falusi csok 2631 településen érhető el. A teljes listát innen lehet letölteni.