Mikor van pünkösd 2025-ben? A pünkösd jelentése, története, népszokások pünkösd napján

Mikor van pünkösd 2025-ben?

Ahogy mindig, a pünkösd dátuma a húsvét időpontjától függ, ami 2025-ben elég későre, április második felére esett. Így alakult, hogy a pünkösd 2025-ös dátuma júniusra csúszott. A keleti és nyugati kereszténység számítási módja egyébként eltér egymástól, a keleti számítás szerint rendszerint későbbre esik húsvét. 2025 pünkösd napja azonban éppen egybeesik mindkét számítási mód szerint: pünkösd vasárnap június 8-ra, 2025 pünkösd hétfő napja pedig június 9-re esik. A pünkösd vasárnap a nyugati kereszténység naptára alapján legkorábban május 10-re, legkésőbb pedig június 13-ára eshet. A diákok számára szerencsétlen, szüleiknek szerencsés években ez már a nyári szünetre csúszott, viszont amióta jelentősen megrövidült a nyári szünet, ez már nem téma.

Mikor lesz pünkösd 2026-ban?

Ha már a dátumoknál tartunk, akkor érdemes tudni, hogy 2026 pünkösd vasárnapja korábbra fog esni: a nyugati kereszténység számításai szerint május 24-re. 2026-ban a pünkösd már a negyedik hosszú hétvége lesz, a január 1-i, a húsvéti, és a május 1-i után. Minden további 2026-os munkaszüneti napot, áthelyezett munkanapot, várható hosszú hétvégét ebben a cikkben gyűjtöttünk össze. Ha pedig még a 2025-ös hosszú hétvégék érdekelnének, itt összefoglaltuk azokat is.

A pünkösd jelentése

Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a "hetek ünnepének" is nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

Miről szól a pünkösd? Mit ünneplünk pünkösdkor?

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.

A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés - a Szentlélek erősíti meg a hitet), az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.

A keresztény hagyomány mellett a pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is.

Igaz, ma Magyarországon már sokkal inkább nyárköszöntő ünneppé válik az időjárás alapján.

Hagyományok, népszokások

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer zarándok érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.

Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja... - pünkösdi dalok, énekek

A pünkösdhöz számos mondóka, dal és ének kapcsolódik. Az egyik legnépszerűbb a Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja... kezdetű. A kotta:

Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja - Kotta, Forrás: Hagyományok Háza

A Hagyományok Háza oldalán még számos pünkösdi vers, ének, dal van összegyűjtve, érdemes innen szemezgetni.

Pünkösdi programok 2025-ben

Csíksomlyói búcsú

György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a szónoka az idei csíksomlyói búcsúnak, amelyet - mint mindig - a pünkösd előtti pénteken és szombaton tartanak meg a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregben - közölte a szervezők nevében Timár Sándor P. Asztrik, a kegytemplom igazgatója. Az idei búcsú mottója - az 2025-ös szentév jelszavához hasonlóan - "A remény zarándokai".

A fogadalmi búcsú főcelebránsa Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke lesz, az ünnepi szónok pedig György Alfréd, Csíkszentdomokoson született kamilliánus szerzetes. A búcsú nyitószentmiséje június 6-án pénteken helyi idő szerint 18 órakor lesz a csíksomlyói kegytemplomban, ezt hajnali virrasztás követi.

Szombaton 7.30 órakor újabb szentmise lesz a kegytemplomban, míg 10.30 órától ünnepélyes rózsafüzér-imádság a Hármashalom-oltárnál. A kordon a főpapság vezetésével ugyancsak fél tizenegykor indul el a kegytemplom előtti térről a hegynyeregbe, az ünnepi szentmise pedig 12.30 órakor kezdődik a Hármashalom-oltárnál - írták közleményükben a szervezők. Szombaton 17 órától csángó mise lesz a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban, 18 órától pünkösdi vigília-szentmise a kegytemplomban, amelyet megint virrasztás követ.

A kegytemplomban pünkösd vasárnapján 7, 8, 10.30 és 18 órától, pünkösdhétfőn 8, 10.30 és 18 órától tartanak még szentmisét. Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója az Erdélyi Ferences Rendtartomány nevében elküldött közleményében emlékeztet: a rend több mint fél évezrede lakja Csíksomlyó kegyhelyét, és őrzi legnagyobb ékességét, a Segítő Szűz Mária kegyszobrát. Felidézi, hogy "a Csíksomlyói Szűzanya szentélye a világ magyarságának találkozóhelye lett", a fogadalmi búcsúra évente csaknem félmillió zarándok érkezik szerte a világból. Mivel a kommunista diktatúra után újrainduló zarándoklatok lélekszámban hatalmasra nőttek, 1996 óta a Hármashalom-oltárnál tartják meg a pünkösdi nagybúcsút.

Nyolcadik alkalommal rendezik meg a pünkösdi lovas zarándoklatot

Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Márton Áron Pünkösdi Lovas Zarándoklatot a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával. A zarándoklatot az előző évek hagyományait követve a csíksomlyói pünkösdi búcsút megelőző napokon, június 5-én és 6-án tartják. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága keddi közleményében felidézte, hogy a kétnapos lovas zarándoklat célja a székely-magyar lovaskultúra és a nemzeti összetartozás erősítése.

Az eseményen idén is közel 400 lovas vesz részt, akik a Kárpát-medence minden tájáról érkezve, Székelyföld és Erdély különböző szegleteiből indulva, 12 útvonalon haladva, lóháton viszik a diaszpóra magyarságának szalagokra írt imaüzeneteit Csíksomlyóra, így lélekben azok is ott lehetnek a csíksomlyói pünkösdi búcsún, akiknek személyesen nem nyílik erre lehetőségük. Az idei zarándoklat központi témája a béke, a zarándoklat célja a béke fontosságának hangsúlyozása. A lovas zarándokok június 6-án helyi idő szerint 18 órakor érkeznek Csíksomlyóra, a Hármashalom-oltár elé, ahol ünnepélyes műsor keretében fogadják őket egyházi és világi méltóságok.

Pünkösdi Örökség Ünnepet rendez a szentendrei Skanzen

A fenntarthatóság és a tánc kap kiemelt figyelmet a Pünkösdi Örökség Ünnepen június 8-án és 9-én - közölte a rendezvényt szervező szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Kiemelték, hogy a rendezvény keretében a szellemi kulturális örökségek, tájházi közösségek és helyi hagyományőrzők közös találkozója zajlik majd a múzeumban.

A két nap során mindenki számára lehetőség nyílik, hogy részletesen megismerkedjen a sokszínű magyar kultúra változatos hagyományaival és a szokásokat őrző közösségekkel. A 14. alkalommal megrendezett program kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a látogatók ne csupán szemlélői, hanem aktív részesei legyenek az eseményeknek. A rendezvény két napján 55 közösség, köztük vidéki tájházak közösségei és különböző hagyományőrző csoportok tagjai ünnepelnek majd együtt az érdeklődőkkel - írták a közleményben. Hozzátették, hogy a több mint 300 élőben bemutatkozó táncos, zenész mellett gyermekcsoportok is részt vesznek majd a programban, amelynek részeként a pünkösdi királyné-járás hagyományát is felelevenítik.

A sajtóanyag szerint a folyamatosan zajló színpadi programok mellett az érdeklődők megismerkedhetnek például a solymászattal, a deszki aranyhímzéssel, a mendei-maglódi pünkösdi templomdíszítéssel vagy a kalocsai pingálással. A vállalkozó kedvűek számos mesterség kapcsán próbára tehetik magukat. A tájházak a vidékükre jellemző viseletüket, gyerekjátékokat, hímzésfajtákat és hagyományos ételeket mutatják majd be. A fesztivál programjának csúcspontja mindkét nap a délutáni össztánc lesz, amely során minden táncos és hagyományőrző közösség együtt ropja majd a csárdást. Az idei Pünkösdi Örökség Ünnepen 18 hagyományőrző néptánccsoport mutatja be és tanítja a csárdás változatos tánchagyományát az érdeklődők számára - írták.

Bach, Mozart és Bartók művei csendülnek fel a dán Akela Quartet pünkösdi koncertjén Bakonybélben

Bach, Mozart és Bartók művei csendülnek fel a dán Akela Quartet június 8-i, pünkösdvasárnapi koncertjén a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban. A szervezők közleménye szerint a Merita európai kamarazenei együttműködés részeként Koppenhágából Magyarországra érkező kvartett Jelenlét című koncertjén az érdeklődők a vonósnégyes-irodalom klasszikus és kortárs darabjaiból hallhatnak válogatást. Az est szellemi kísérője a Szent Mauríciusz Monostor perjele, Izsák atya, aki a bencés hagyományból merített elmélkedéseivel segíti a közönséget.

A műsorban Johann Sebastian Bach, Wolfgang Amadeus Mozart, Maurice Ravel, Ludwig van Beethoven, Bartók Béla és Philipp Glass művei csendülnek fel - tették hozzá. Mint írták, az Akela Quartet célja, hogy a kamarazene-hallgatás hiteles és elmélyült élmény legyen, ezért a Jelenlét-koncert ennek az elmélyülésnek és kapcsolódásnak teremt különleges alkalmat.

A tájékoztatás szerint az együttes 2019-ben alakult a koppenhágai Dán Királyi Zeneakadémián. Tagjai, Clara Glasdam (hegedű), Gustav Ranum (hegedű), Kirsten Wilbrandt Kjar (brácsa) és Oskar Reuben Friis-Hansen (cselló) korábban már együtt zenélt a Dán Nemzeti Ifjúsági Zenekarban. Az Akela Quartet 2021-ben elnyerte az ENKOR Nemzetközi Kamarazenei Verseny első díját, majd nem sokkal később második helyezést ért el az LFN versenyen. 2022-ben felvételt nyertek a fiatal vonósnégyeseket támogató Le Dimore del Quartetto nemzetközi hálózatba. A Merita kamarazenei együttműködésben több mint 30 vonósnégyes vesz részt Európa-szerte, ennek részeként a 2024/2025-ös évadban összesen kilenc vonósnégyes ad koncertet Magyarország különleges helyszínein, a program magyarországi szervezője a Cadenza Arts Management - olvasható a közleményben.

Kulturális programok helyszíne lesz pünkösdkor a kecskeméti városháza díszudvara

Harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a kecskeméti városháza az itt élők és az átutazók előtt június 3-a és 10-e között; a programok ingyenesen látogathatók - közölte a megyei jogú város polgármestere. Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: a programsorozatot először 2023-ban szervezték meg a kecskeméti városháza rekonstrukcióját követően, és azóta minden évben lehetőséget teremtenek arra, hogy a kecskemétiek és a városba látogatók új perspektívából ismerhessék meg az épületet, valamint annak közösségi szerepét.

"Az eredeti szépségében felújított kecskeméti városháza ugyanis önkormányzati funkciója mellett turisztikai látványosság és kulturális helyszín is egyben" - fogalmazott. A Nyitott Városháza a kecskeméti önkormányzat által szervezett esemény, amelynek célja a városháza és a helyi közösség közötti kapcsolat megerősítése. Az épület - szimbolikusan és valóságosan is - nyitottá válik minden érdeklődő előtt, és "a tér, amely a döntések otthona, néhány napra a találkozások és az ünnep színterévé alakul" - tette hozzá.

A rendezvény keretében - amely a pünkösdi időszakban kínál kulturális és közösségi élményeket a város szívében - június 3-án Csík János és művészbarátai Az életre mosolygok címmel Nagy László költő tiszteletére rendezett zenés irodalmi estre várják az érdeklődőket a városháza díszudvarán. A Kecskemét Táncegyüttes a népi hagyományok sokszínűségét bemutató táncszínházi előadással készül június 5-én, majd a Fonogram-díjas magyar énekesnő és dalszövegíró, Paulina ad koncertet június 6-án szintén a városháza díszudvarán. Wolf Kati és a Budapest Jazz Orchestra Kossuth téri koncertjét június 7-én tartják meg, majd másnap, június 8-án ugyanitt a klasszikus és egyházi zene mesterművei csendülnek fel José Cura és Szamosi Szabolcs közös estjén. A műemléképület híres a harangjátékáról is, amely napközben óránként szólal meg, és Kodály, Erkel, valamint Beethoven műveit, illetve a "Kecskemét is kiállítja" kezdetű népdalt játssza.

A pünkösdi hétvégén rendezik meg a Háromváros Kerékpáros Fesztivált

Június 7-én és 8-án rendezik meg negyedik alkalommal Békéscsabán, Békésen és Gyulán a Háromváros Kerékpáros Fesztivált - hangzott el a beharangozó sajtótájékoztatón az idei házigazda városban, Békéscsabán. A szervező városok polgármesterei mind hangsúlyozták, hogy a rendezvény a "közép-békési együttműködés eredménye", a térség összefogásának "üdítően jó példája". A teljes, három várost körbetekerő táv 58 kilométer, idén június 7-én, szombaton Békéscsabáról indul a túra, ahonnan Békésre, majd Gyulára érkeznek a résztvevők.

Valamennyi városban egyéb programokkal is várják az indulókat, akiknek nem muszáj a teljes távot teljesíteniük, ki is állhatnak, be is csatlakozhatnak bármelyik célhelyen. A házigazda Békéscsaba polgármestere, Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) elmondta: a főtéren a rendezvény idején országos triál bajnokságot szerveznek, emellett egy, a Wenckheim-kerékpárútra tervezett túrával kapcsolják össze "a történelmi hagyományőrzést az aktív sportolással".

Békésen szombaton a "hagyományőrzés jegyében" pünkösdi király- és királynőválasztás lesz, vasárnap pedig városismereti kerékpártúrára várják az érdeklődőket - közölte Kálmán Tibor (Fidesz-KDNP) polgármester. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere elmondta, a várkertbe érkező bringázók a 25. Gyulai Pálinkafesztiválon kapcsolódhatnak ki, ahol a "túra" estéjén Valmar és BSW koncertek lesznek.

Idén megújították a regisztrációs felületet, már él az elektronikus regisztráció, idén maximum 350 jelentkező indulhat. Minden, a teljes távot teljesítő induló egyedi érmet kap, amely tapasztalataik szerint fontos motivációs erővel bír. A sajtótájékoztatón Pocsai Richárd, az országos triál bajnokság főszervezője elmondta, mintegy 60 indulóra számítanak, az összes hazai válogatott és utánpótlás korú válogatott triálos jelen lesz a rendezvényen, amelyre reményeik szerint cseh, szlovák és lengyel versenyzők is érkeznek majd. A legnagyobb esélyes címvédő Kovács Péter is indul a bajnokságon.

A Szent Korona Országa oratóriumot mutatják be pünkösdhétfőn az Újszínházban

Június 9-én, pünkösdhétfőn tartják a kőszínházi díszbemutatóját Gulya Róbert, Varga Tibor és Kaszás Géza Szent Korona Országa oratóriumának a budapesti Újszínházban. A Szent Korona Országa oratórium "a Teremtéstől indulva végigkíséri a sajátosan magyar, ugyanakkor egyetemes történelmünket és üdvtörténetünket, egészen jövőbeni létezésünk reményteljes víziójáig" - írja az ismertető. Az előadás fővédnöki tisztét Marton Éva világhírű operaénekes vállalta el.

Az oratórium női főszerepét Rálik Szilvia, a Magyar Állami Operaház művésze énekli. A nemzeti szimfonikus mű szerzői: Gulya Róbert zeneszerző, Varga Tibor író, jogtörténész és Kaszás Géza író, producer - áll az ismertetőben. Mint kiemelik, a koncert élményét fokozza a színpad teljes szélességében vetített látványos díszletfilm, amely a zeneművet végigkíséri. Az ismertető szerint a darab "megidézi a honalapítást, Szent Istvánt, az országfelajánlást, Szent László szarvascsodáját, a nándorfehérvári diadalt, Mátyás király dicsőséges koronázását, valamint a történelmünkben következő vérzivataros századokat, ugyanakkor a múlt megtisztító emlékezetéből kivirágzó, szép jövőt is felmutatja".