A kínálatban megtalálhatók hazai kézműves termelők fagylaltjai is.

A túlturizmus egyre súlyosabb gondot jelent Európa népszerű úti céljain – különösen Spanyolországban. A lakhatási válság, a turistákra szabott városközpontok, a vízhiány és a túlterhelt infrastruktúra miatt több helyen robbanásközeli a helyzet: Barcelonában már vízipisztolyos tüntetéseket tartanak a helyiek. A rövid távú lakáskiadás, a tengerjáró hajók és a turistahordák egyre több országban váltják ki az ellenérzéseket – a kormányok pedig sorra hozzák a korlátozó intézkedéseket. A probléma már Budapestet is elérte.
Az elmúlt években egyre növekvő aggodalommal nézik a szakértők és a lakosok a népszerű úti célok túlzsúfoltságát, a helyiek nem ritkán drasztikus lépésekhez folyamodnak: Barcelonában és Kanári-szigeteken is rendszeresek a tüntetések.
Egyik legkellemetlenebb hatása a folyamatoknak, hogy az ingatlanok megfizethetetlenné válnak, hiszen a lakásokat turisták számára alakítják át rövid távú szállásokká, de sorra tűnnek el a lakosság igényeit kielégítő boltok és szolgáltatók, hogy szuvenír üzletek nyissanak a helyükön. Emellett sok helyen erőforrásproblémák is felmerülnek, adott esetben vízhiány lép fel.
Ez a jelenség nem csak a túlzsúfolt európai nagyvárosokban okoz komoly fejtörést az döntéshozóknak, de már Budapesten is: emlékezzünk rá, Terézváros nemrég rendeletben tiltotta be a kerületben a rövidtávú lakáskiadást, majd nem sokkal ezután a kormány is lépett, Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter a további engedélykiadásokat tiltotta be. Habár a lépés érthető, ingatlanpiaci elemzők szerint a lépés csak ideiglenesen lehet hatással az albérletárakra, hosszú távon emiatt nem fognak csökkenni a bérleti díjak.
Egy friss YouGov Eurotrack felmérés megvizsgálta a leginkább érintett európai nemzetek, a britek, dánok, franciák, németek, olaszok, spanyolok és svédek véleményét a témában.
Spanyolországot a túlturizmus által leginkább érintett országként tartják számon – ezt az eredmények is alátámasztják. A spanyolok közel fele (49%) szerint „nagyszámú” nemzetközi turista érkezik a lakókörnyezetébe, míg 32% kifejezetten úgy véli, „túl sok” külföldi látogatja a térségét. Ez messze meghaladja a második helyezett Franciaország értékét (18%). Olaszországban viszont, amely szintén gyakran szembesül túlturizmussal, 16% vallja ugyanezt. Ezzel szemben a britek, dánok és svédek körében ez az arány csupán 5–7%. A spanyol eredmények regionális bontásban: a Katalóniában élők – ahol Barcelona található – 48%-a mondja, hogy túl sok a turista.
Valószínűleg részben ezek miatt a problémák miatt a spanyolok jelentős része (28%) már negatívan vélekedik a külföldi turistákról – ez ismét messze meghaladja a második helyezett Franciaország 16%-os arányát, majd következik Németország (14%), az Egyesült Királyság (13%) és Olaszország (11%). A svédek a legkevésbé elutasítóak, mindössze 6%-uk gondolkodik így.
Airbnb, hajó utak: melyik a gyűlöltebb?
Az egyes turisztikai ágazatok megítélését vizsgálva a rövid távú lakáskiadások szektora tűnik ki Spanyolországban, ahol különösen sokan tartják problémásnak. A spanyol kormány nemrég bejelentette, hogy fellép az ilyen ingatlanok ellen, és Madrid városa felfüggesztette az új turisztikai lakások engedélyezését.
A felmérés szerint a spanyolok több mint egyharmada (37%) úgy véli, hogy a rövid távú bérbeadás több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz, míg 45% kifejezetten negatív véleménnyel van róla.
Összehasonlításképpen: az Egyesült Királyságban a második legmagasabb az elutasítottság, de ott is csak 21% tartja kártékonyabbnak az iparágat, és 33% vélekedik róla negatívan.
A spanyolok negatív véleménye nem terjed ki a szállodaiparra: itt csak 21% mondja, hogy rossz véleménye van róla – ez hasonló a többi ország (Franciaország, Olaszország, Németország, Egyesült Királyság) 18–19%-os arányához.
Egy másik gyakran bírált terület a tengeri hajóutak iparága. Itt azonban a spanyolok az egyik legpozitívabb véleményt képviselik – ezzel szemben Németországban más a helyzet. Több mint tízből négy német (44%) szerint a hajóutak több kárt okoznak, mint amennyi hasznuk van – ez több mint kétszerese azok arányának (21%), akik pozitív hatásokat látnak. A franciák is elutasítóak (47%-nak negatív a véleménye), bár kevesebben tartják károsnak az iparágat (33%).
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A tengeri hajóutak (különösen a nagy tengerjáró luxushajók) több szempontból is negatív hatással lehetnek egy város életére, főként, ha az nem készült fel ilyen tömegű turizmusra. Egy-egy hajóról több ezer turista zúdulhat egyszerre a városra, gyakran csak néhány órára. Ez hirtelen túlterheli a belvárost, a közlekedést, a vendéglátóhelyeket. A helyiek számára élhetetlenné válhat a városközpont a nap egy részében. A nagy tengerjárók rengeteg üzemanyagot égetnek el, főként kikötéskor is gyakran dízelgenerátorokkal működnek, ami jelentős légszennyezést okoz. Ez különösen gondot jelent zárt öblökben vagy olyan városokban, mint Velence, Dubrovnik vagy Barcelona. A gyakori hajóforgalom kárt tehet a kikötőkben és a part menti ökoszisztémákban. Az óriáshajók által keltett hullámzás, zaj és vízszennyezés pusztítja a tengeri élővilágot és rombolja a város vízpartját. A hajós turisták ritkán költenek sokat, mert a legtöbb szolgáltatást (étkezés, vásárlás) a hajón kapják. Gyakran csak pár órát töltenek a városban, és szervezett túrán vesznek részt, így nem a helyi vállalkozók, hanem a nemzetközi hajótársaságok profitálnak.
Az országokon belül a belföldi és nemzetközi turizmus, a szállodaipar és a légitársaságok többségében pozitív megítélést élveznek.
Milyen intézkedéseket támogatnának az európaiak a jelenség ellen?
A barcelonai turizmus elleni tüntetők világszerte címlapokra kerültek, amikor vízipisztollyal spriccelték le a turistákat. Az európaiak szerint ezek a tüntetések nem hagyják hidegen őket: minden országban a többség (53–66%) „jelentős” vagy „mérsékelt” együttérzéssel viseltetik a turisták miatt tiltakozó helyiek iránt – Spanyolországban ez 66%, Olaszországban 53%.
A legnagyobb támogatottságot az a javaslat élvezi, hogy a népszerű látványosságokat előzetes foglaláshoz kössék – ahogyan azt például a római Colosseum vagy a párizsi Louvre esetében már bevezették. Minden vizsgált országban a többség (57–76%) támogatná ezt.
Legalább minden országban a lakosság fele (50–62%) egyetértene azzal is, hogy korlátozzák a népszerű városokba vagy helyekre látogató turisták számát, ahogyan például az athéni Akropolisznál vagy a perui Machu Picchunál már megtették.
Szintén többségi támogatást élvez a népszerű városokban új szállodák építésének betiltása – ezt például Amszterdam vezette be 2024 áprilisában. Bár egyes országokban a támogatás 50% alatt van (46–58% között), mindenhol messze meghaladja az ellenzők arányát.
A turistadó, vagyis belépődíj kivetése a népszerű városokba – mint amit Velence vezetett be az egynapos látogatókra – már megosztóbb kérdés. Bár több országban is inkább támogatják, mint ellenzik, Olaszországban ez teljesen kiegyenlített: 45% támogatja, 46% ellenzi.
Országonként eltérő a vélemény arról, hogy be kellene-e tiltani a lakások rövid távú kiadását a népszerű úti célokban. Az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Dániában és Németországban a támogatók jelentősen többen vannak, mint az ellenzők. Franciaországban megosztott a vélemény, míg Olaszországban és Svédországban inkább elutasító a lakosság.
A legutolsó javaslat – miszerint tiltsák ki az egynapos látogatókat a népszerű városokból (ahogyan azt az osztrák Salzburgban felvetették) – minden vizsgált országban elutasítottságba ütközik. Ez különösen népszerűtlen az Egyesült Királyságban, ahol 70% utasítja el.

Ez kellett még a hosszú hétvége előtt: lehalt a fizetési rendszer, nehézkes a jegyvásárlás utazáshoz
Akadozik az OTP Simple kártyás fizetés a MÁV-alkalmazásban és az Elvira-rendszerben, a szolgáltató megkezdte a hiba elhárítását
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


