A H6-os HÉV ezen a hétvégén csak Dunaharaszti külső és Tököl, illetve Ráckeve között közlekedik.

A túlturizmus egyre súlyosabb gondot jelent Európa népszerű úti céljain – különösen Spanyolországban. A lakhatási válság, a turistákra szabott városközpontok, a vízhiány és a túlterhelt infrastruktúra miatt több helyen robbanásközeli a helyzet: Barcelonában már vízipisztolyos tüntetéseket tartanak a helyiek. A rövid távú lakáskiadás, a tengerjáró hajók és a turistahordák egyre több országban váltják ki az ellenérzéseket – a kormányok pedig sorra hozzák a korlátozó intézkedéseket. A probléma már Budapestet is elérte.
Az elmúlt években egyre növekvő aggodalommal nézik a szakértők és a lakosok a népszerű úti célok túlzsúfoltságát, a helyiek nem ritkán drasztikus lépésekhez folyamodnak: Barcelonában és Kanári-szigeteken is rendszeresek a tüntetések.
Egyik legkellemetlenebb hatása a folyamatoknak, hogy az ingatlanok megfizethetetlenné válnak, hiszen a lakásokat turisták számára alakítják át rövid távú szállásokká, de sorra tűnnek el a lakosság igényeit kielégítő boltok és szolgáltatók, hogy szuvenír üzletek nyissanak a helyükön. Emellett sok helyen erőforrásproblémák is felmerülnek, adott esetben vízhiány lép fel.
Ez a jelenség nem csak a túlzsúfolt európai nagyvárosokban okoz komoly fejtörést az döntéshozóknak, de már Budapesten is: emlékezzünk rá, Terézváros nemrég rendeletben tiltotta be a kerületben a rövidtávú lakáskiadást, majd nem sokkal ezután a kormány is lépett, Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter a további engedélykiadásokat tiltotta be. Habár a lépés érthető, ingatlanpiaci elemzők szerint a lépés csak ideiglenesen lehet hatással az albérletárakra, hosszú távon emiatt nem fognak csökkenni a bérleti díjak.
Egy friss YouGov Eurotrack felmérés megvizsgálta a leginkább érintett európai nemzetek, a britek, dánok, franciák, németek, olaszok, spanyolok és svédek véleményét a témában.
Spanyolországot a túlturizmus által leginkább érintett országként tartják számon – ezt az eredmények is alátámasztják. A spanyolok közel fele (49%) szerint „nagyszámú” nemzetközi turista érkezik a lakókörnyezetébe, míg 32% kifejezetten úgy véli, „túl sok” külföldi látogatja a térségét. Ez messze meghaladja a második helyezett Franciaország értékét (18%). Olaszországban viszont, amely szintén gyakran szembesül túlturizmussal, 16% vallja ugyanezt. Ezzel szemben a britek, dánok és svédek körében ez az arány csupán 5–7%. A spanyol eredmények regionális bontásban: a Katalóniában élők – ahol Barcelona található – 48%-a mondja, hogy túl sok a turista.
Valószínűleg részben ezek miatt a problémák miatt a spanyolok jelentős része (28%) már negatívan vélekedik a külföldi turistákról – ez ismét messze meghaladja a második helyezett Franciaország 16%-os arányát, majd következik Németország (14%), az Egyesült Királyság (13%) és Olaszország (11%). A svédek a legkevésbé elutasítóak, mindössze 6%-uk gondolkodik így.
Airbnb, hajó utak: melyik a gyűlöltebb?
Az egyes turisztikai ágazatok megítélését vizsgálva a rövid távú lakáskiadások szektora tűnik ki Spanyolországban, ahol különösen sokan tartják problémásnak. A spanyol kormány nemrég bejelentette, hogy fellép az ilyen ingatlanok ellen, és Madrid városa felfüggesztette az új turisztikai lakások engedélyezését.
A felmérés szerint a spanyolok több mint egyharmada (37%) úgy véli, hogy a rövid távú bérbeadás több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz, míg 45% kifejezetten negatív véleménnyel van róla.
Összehasonlításképpen: az Egyesült Királyságban a második legmagasabb az elutasítottság, de ott is csak 21% tartja kártékonyabbnak az iparágat, és 33% vélekedik róla negatívan.
A spanyolok negatív véleménye nem terjed ki a szállodaiparra: itt csak 21% mondja, hogy rossz véleménye van róla – ez hasonló a többi ország (Franciaország, Olaszország, Németország, Egyesült Királyság) 18–19%-os arányához.
Egy másik gyakran bírált terület a tengeri hajóutak iparága. Itt azonban a spanyolok az egyik legpozitívabb véleményt képviselik – ezzel szemben Németországban más a helyzet. Több mint tízből négy német (44%) szerint a hajóutak több kárt okoznak, mint amennyi hasznuk van – ez több mint kétszerese azok arányának (21%), akik pozitív hatásokat látnak. A franciák is elutasítóak (47%-nak negatív a véleménye), bár kevesebben tartják károsnak az iparágat (33%).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A tengeri hajóutak (különösen a nagy tengerjáró luxushajók) több szempontból is negatív hatással lehetnek egy város életére, főként, ha az nem készült fel ilyen tömegű turizmusra. Egy-egy hajóról több ezer turista zúdulhat egyszerre a városra, gyakran csak néhány órára. Ez hirtelen túlterheli a belvárost, a közlekedést, a vendéglátóhelyeket. A helyiek számára élhetetlenné válhat a városközpont a nap egy részében. A nagy tengerjárók rengeteg üzemanyagot égetnek el, főként kikötéskor is gyakran dízelgenerátorokkal működnek, ami jelentős légszennyezést okoz. Ez különösen gondot jelent zárt öblökben vagy olyan városokban, mint Velence, Dubrovnik vagy Barcelona. A gyakori hajóforgalom kárt tehet a kikötőkben és a part menti ökoszisztémákban. Az óriáshajók által keltett hullámzás, zaj és vízszennyezés pusztítja a tengeri élővilágot és rombolja a város vízpartját. A hajós turisták ritkán költenek sokat, mert a legtöbb szolgáltatást (étkezés, vásárlás) a hajón kapják. Gyakran csak pár órát töltenek a városban, és szervezett túrán vesznek részt, így nem a helyi vállalkozók, hanem a nemzetközi hajótársaságok profitálnak.
Az országokon belül a belföldi és nemzetközi turizmus, a szállodaipar és a légitársaságok többségében pozitív megítélést élveznek.
Milyen intézkedéseket támogatnának az európaiak a jelenség ellen?
A barcelonai turizmus elleni tüntetők világszerte címlapokra kerültek, amikor vízipisztollyal spriccelték le a turistákat. Az európaiak szerint ezek a tüntetések nem hagyják hidegen őket: minden országban a többség (53–66%) „jelentős” vagy „mérsékelt” együttérzéssel viseltetik a turisták miatt tiltakozó helyiek iránt – Spanyolországban ez 66%, Olaszországban 53%.
A legnagyobb támogatottságot az a javaslat élvezi, hogy a népszerű látványosságokat előzetes foglaláshoz kössék – ahogyan azt például a római Colosseum vagy a párizsi Louvre esetében már bevezették. Minden vizsgált országban a többség (57–76%) támogatná ezt.
Legalább minden országban a lakosság fele (50–62%) egyetértene azzal is, hogy korlátozzák a népszerű városokba vagy helyekre látogató turisták számát, ahogyan például az athéni Akropolisznál vagy a perui Machu Picchunál már megtették.
Szintén többségi támogatást élvez a népszerű városokban új szállodák építésének betiltása – ezt például Amszterdam vezette be 2024 áprilisában. Bár egyes országokban a támogatás 50% alatt van (46–58% között), mindenhol messze meghaladja az ellenzők arányát.
A turistadó, vagyis belépődíj kivetése a népszerű városokba – mint amit Velence vezetett be az egynapos látogatókra – már megosztóbb kérdés. Bár több országban is inkább támogatják, mint ellenzik, Olaszországban ez teljesen kiegyenlített: 45% támogatja, 46% ellenzi.
Országonként eltérő a vélemény arról, hogy be kellene-e tiltani a lakások rövid távú kiadását a népszerű úti célokban. Az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Dániában és Németországban a támogatók jelentősen többen vannak, mint az ellenzők. Franciaországban megosztott a vélemény, míg Olaszországban és Svédországban inkább elutasító a lakosság.
A legutolsó javaslat – miszerint tiltsák ki az egynapos látogatókat a népszerű városokból (ahogyan azt az osztrák Salzburgban felvetették) – minden vizsgált országban elutasítottságba ütközik. Ez különösen népszerűtlen az Egyesült Királyságban, ahol 70% utasítja el.

Így bukhatsz a török riviérán 530 ezer forintot pár nap alatt: csúnyán ráfázhat, aki erre nem figyel
Nyakunkon a június – a következő hetekben, hónapokban sokan veszik majd nyakukba a világot, és mennek hosszabb-rövidebb távolságokra nyaralni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Többtucat termék árát csökkentette a Lidl: ezeknél a leglátványosabb a változás
Az árréstoppal érintett termékeken kívül is jelentős árcsökkentéssel találkozhatnak a vásárlóka a Lidl boltjaiban.
-
Több mint 1000 drogériai és háztartási termék ára csökkent a SPAR-ban – intézd el a teljes bevásárlást egy helyen! (x)
Most még egyszerűbbé vált a bevásárlás: az INTERSPAR hipermarketekben több mint 1000 drogériai és háztartási termék ára csökkent.
-
Mobilalkalmazásból, 10 perc alatt, teljesen online igényelhető a Munkáshitel elsőként a Gránit Banknál (x)
A Gránit Banknál egyedülálló módon május 26-tól már mobilalkalmazásból is, teljesen online, 10 perc alatt igényelhető a Munkáshitel a banknál már számlával rendelkező ügyfelek számára. Új számlanyitás esetén akár 90.000 forintot is jóváír az igénylők számláján a pénzintézet.


