Durván odalép a versenyhivatal az ilyen cégeknek: ezt a költséget már tényleg nem tolhatják a vevőkre

Az ipari termelés (így az élelmiszergyártás) környezetterhelésének igazságos kompenzálására, uniós szabályozás nyomán nemrég bevezetett ún. kiterjesztett gyártói felelősségi díj célja, hogy a terhelés kiváltói – a gyártók vagy külföldi előállítás esetén a forgalmazók – megfizessék a hulladék-koncesszor felé a környezetszennyező csomagolóanyagok hulladékkezelésének költségét. Lényeges azonban, hogy a díjtételt a jogszabályok egyértelműen „gyártói felelősségi kötelezettségként” határozzák meg, nem pedig a vevőkre (azaz közvetve vagy közvetlenül a fogyasztókra) áthárítandó költségelemként. Amennyiben a díjtételt az érintettek összehangoltan hárítják át a vevőkre, együttműködésük versenykorlátozó megállapodásnak minősülhet és súlyos jogi következményekkel járhat – figyelmezteti a piaci szereplőket a Gazdasági Versenyhivatal.

Hasonló jogsértésért bírságolta meg a GVH 2019-ben a legnagyobb hazai elemgyártókat, amiért a szektorban 2005-ben bevezetett hulladékkezelési díjat egységesen, teljes egészében és egymással egyeztetve hárították át a vevőikre. A kartellért a hatóság jogerősen több mint harmincmillió forintnyi bírságot szabott ki a cégekre.

A versenyjog megsértése helyett a GVH ismételten felhívja a figyelmet az élelmiszer-csomagolások fenntarthatóságával kapcsolatos megállapításaira, amelyeket a tejtermékek, illetve a tartós élelmiszerek piacain lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatok esetében tett. A két vizsgálatban a GVH szakértői egyaránt azt állapították meg, hogy az élelmiszer-piacokon a fenntartható csomagolás ösztönzése mérsékelni tudná a gyártók költségeit, így hozzájárulhatna a fogyasztói árak csökkenéséhez is. A javaslatok összhangban vannak az újonnan bevezetett díjtétel szabályozási koncepciójával is, amelyben az alacsonyabb környezetterhelésű, könnyebben újrahasznosítható (pl. papír, üveg vagy textil) csomagolások kilogrammonkénti, kiterjesztett gyártói felelősségi díja is jóval alacsonyabb, mint például a műanyagoké – ezáltal motiválva a gyártókat a környezetbarát csomagolási megoldásokra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Filléres kedvenceiktől búcsúzhatnak a magyar vásárlók: hatalmas átalakulás jön a boltokban

2024 júliusában lép életbe az az EU-rendelet, amely előírja, hogy a műanyag palackokon vagy éppen a gyümölcsleves dobozokon a kupakot környezetvédelmi okokból rögzíteni kell.

A nemzeti versenyhatóság a figyelmeztetésével párhuzamosan jelzi: a kiterjesztett gyártói felelősségi díj kapcsán szorosan figyelemmel követi majd a gyártói magatartásokat, szükség esetén pedig beavatkozik a piaci verseny tisztasága és a fogyasztók érdekében.