Július elsejétől megszűnik a kormány által bevezetett villanyszámla-árplafon, ami jelentős áremelkedést hoz a háztartások számára.
A magyarországi vagyonkoncentráció drámai mértékben erősödik: a leggazdagabb 100 magyar vagyona már a háztartások nettó pénzügyi vagyonának 13%-át teszi ki.
A magyar háztartások 368 milliárd forintot helyeztek el külföldi értékpapírokban, bankbetétekben vagy valutában az első negyedéves adatok szerint.
Egyszerre legfeljebb öt darabot vehetünk az üzletekben az árrésstopos termékekből, és nem biztos, hogy hamarosan a többi üzletlánc nem csatlakozik.
A háztartási megtakarítások volumene alapján Magyarország a mezőny első felébe tartozik a régiós gazdaságok között.
Az alacsony jövedelmű magyar háztartások csaknem 45 százaléka nem engedheti meg magának a tápláló étkezést.
Az elemzők korábban arra számítottak, hogy az új évben csökkenni fognak az árak, azonban több tényező együttes hatása felfelé nyomta az árakat.
Az Intrum és a GKI kutatásának legfrissebb adatai alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva javulás tapasztalható a fizetőképességi indexben.
Az Intrum legfrissebb jelentése alapján stagnál az Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ami a közelmúlt gazdasági helyzetét tekintve kedvező jelnek számít.
Az energiaközösségekkel kapcsolatos szabályozás a társasházakra vonatkozó speciális rendelkezésekkel egészülhet ki.
Az Energiaügyi Minisztérium nyolc területre indított koncessziós eljárásokat szénhidrogén kutatására és kitermelésére.
Az élelmiszerhulladék toplista élén továbbra is a készételek állnak, amit a zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk követnek.
Kellemes meglepetés: a háztartások globális pénzügyi vagyona 7,6 százalékkal növekedett 2023-ban, ami kompenzálta a megelőző év veszteségeit.
1800 milliárdos kamatkifizetés lesz esedékes csak a prlmium állampapírok esetében, akinek tehát ilyenje van, már csak keveset kell, hogy várjon.
Egy átlagos európai évente több mint 6,5 kg ruhát dob el, amelynek 87 százalékát vagy elégetik, vagy a hulladéklerakókba viszik.
2010-ben a háztartások 58%-a rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, mely jelentős lemaradás volt az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra ez az arány elérte a 93%-ot.
Éves szinten minden településtípuson emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak, ami negatívan befolyásolja a magyar lakosság fizetőképességét.
Az új intézkedések a 2025-ös költségvetés hiányát is csökkentik, bár ez a háztartások és cégek számára kevésbé kedvező.
Egyszerre három olyan makroadat is elmaradt a várakozásoktól, amelyek együttes romlása a GDP csökkenését is hozhatja.
Nominális értelemben új csúcsot döntött a háztartások pénzügyi vagyona, de az infláció miatt reálértelemben 3 évet elvesztettek a megtakarítók.
