Alig adott ki tavalyelőtt olyan kék kártyát Magyarország, ami a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek adna letelepedési és munkavállalási engedélyt.
A munkavállalók alábecsülik egy esetleges munkanélküliség esetén az újbóli sikeres elhelyezkedésre ráfordított idő és fáradság mértékét.
Május 1-je a kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után lett a munkavállalók szolidaritási napja.
Az egyik akadály, ami sokakat visszatart a technológia kipróbálásától, az a félelem, hogy az AI használata a munkájukban nem legitim vagy nem tisztességes.
A Dunaferr utódcégeinél csoportos létszámleépítést jelentettek be, amely akár 2 600 munkavállalót is érinthet.
Várhatóan 2600 helyett csak 1800 munkavállalóra lesz szükség a jövőben.
A hazai vállalatok számára gyakran jelent kihívást a munkaerő gyors pótlása, különösen akkor, amikor hirtelen piaci vagy gazdasági változásokra kell reagálniuk.
Rengeteg magyar dolgozó csak akkor találkozik orvossal, amikor az üzemorvosi vizsgálaton van évente egyszer.
Szörnyű a helyzet a munkavállalók bejelentésének ellenőrzése tekintetében, a 25 ezer vizsgált ügy 16 százalékában fedeztek fel mulasztást.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál.
Nem csak a munkavállalókra költött havi összeg, hanem a munkások hozzáadott értéke is a sokszorosa a megyék háromnegyedéének.
A magyarországi sztrájkokban résztvevők száma messze 1995-ben volt a legmagasabb 172 ezren szüntették be a munkát, 1,7 millió munkaóra esett ki.
Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyarok száma: míg 2019-ben 85 000 fő dolgozott külföldön, addig 2023-ra ez a szám 115 000-re emelkedett ez az érték.
Nagy ígéretet tett az évértékelőjén Orbán Viktor miniszterelnök azzal, hogy száz új gyár építése kezdődik meg az idén.
Újabb írásában a védett korról szóló ismereteket oszt meg Farkas András nyugdíjszakértő. Kire mi vonatkozik nyugdíjba vonulás előtt?
A 2025-ös munkaerőpiac kihívásairól beszélgettünk Berta Gáborral, a Man at Work ügyvezetőjével.
Továbbra is többségben vannak azok a dolgozó fiatalok, akik kellően fixnek gondolják az állásukat, de nagy a különbség a városok és kistelepülések között.
Minden vészjósló előrejelzés ellenére, a magasan képzett szellemi munkaerőre jelenleg is szükség van a munkaerőpiacon.
Két éven belül munkahelyet váltana a magyar munkavállalók fele friss felmérések szerint.
Nem várható jelentős változás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat dinamikájában, leginkább majd a bérfejlesztések mozgósíthatják a munkavállalói oldalt.
