Vigyázz, miket posztolsz karácsonykor: így a Jézuska után a NAV is meglátogathat

Miközben több hullámban, durván megemelkedett rengeteg termék ára az utóbbi években, a nagyértékű ajándék értékhatára változatlanul 150 ezer forint. Így egyre több magyarral eshet meg, hogy egy drágább ajándék - akár mi ajándékozunk, akár minket ajándékoznak meg - illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Az ajándékozási illeték mértéke pedig nem csekély, 18 százalék (kivéve, ha lakhatási célú ingatlan ajándékozásról van szó, ez esetben 9 százalék).

A karácsonyi ajándékok között rengeteg olyan klasszikust találunk, amelyek után már esélyes, hogy illetéket kell fizetni. Ha kiposztoljuk ezeket az ajándékokat az internetre, a NAV is könnyen megtalálhatja, és felszólált küldhet az illeték megfizetésére. A legjellemzőbb ilyen ajándék a jegygyűrű, melyet szokás lett karácsonykor átadni. Mivel az ajándékozó és ajándékozott még nem állnak rokoni kapcsolatban, és a gyűrű sokszor nagyobb értékű, így illetéket kell utána fizetni. Ezt azonban rengetegen nem is sejtik.

Nemcsak a jegygyűrű, vagy más ékszerek, hanem már az okostelefonok, tévék, laptopok, bútorok, háztartási eszközök, járművek, stb. is gyakori ajándéknak számítanak, értékben gyakran meghaladják a 150 ezer forintot. Az illetékekről szóló törvény pedig kimondja: Az ajándékozási illeték tárgya lehet ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, (vagy vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás). A törvény szerint az ajándékozás "csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja."

Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, és fizetőeszköz, értékpapír is, melyeknek az ajándékozása 150 ezer forint értékhatár felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást! Tehát mindegy, hogy egy Herendi porcelán étkészletről, egy elektromos bicikliről vagy egyszerűen egy vaskos lexikonba rejtett pénzes borítékról van-e szó. Mindenképpen el kell számolnunk a NAV felé, ha nem áll fent az illetékmentesség esete.

Illetékmentes esetek

A törvény számos mentességi okot határoz meg az ajándékozási illetékre vonatkozóan, ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a családon belüli ajándékozás. Többek között mentes az illetékfizetési kötelezettség alól, ha az ajándékozó az ajándékozott egyensági rokona - nagyszülő, szülő, gyermek, unoka (örökbefogadáson alapuló rokonság esetén is) - vagy házastársa (illetve bejegyzett élettársa). Ezekben az esetekben bejelentési kötelezettsége sincs annak, aki az ajándékot kapja. 2020 júniusától pedig már a testvérek között is illetékmentes az ajándékozás.

Gyakran elfelejtjük viszont, hogy a (nem bejegyzett) élettárstól, vőlegénytől, menyasszonytól, nagybácsiktól, nagynéniktől, távolabbi rokonoktól, vagy keresztszülőktől kapott ajándékok már nem esnek az illetékmentes kategóriába. Természetesen, ha olyan családtagokról van szó, akivel közös egyenes ági rokonon osztozunk, akkor továbbajándékozással megoldható az illetékmentesség. Ha nem vagyunk házastársak, de van közös nagykorú gyermekünk, szintén könnyen áthidalhatjuk ilyen módon az egyenes ági kitételt. Viszont például leendő házasoknál nincs kibúvó.

A NAV, ha felfedezi, hogy elmulasztottuk befizetni az illetéket, akkor figyelmeztetést küld. A figyelmeztetésben megszabott határidőig érdemes befizetni az illetéket, mert ha ezt nem tesszük meg, akár mulasztási bírságot is kiszabhatnak. Az adóhatóság elsődlegesen célja azonban nem a bírságolás, hanem hogy az elmaradt illetékeket beszedje.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesület ezzel kapcsolatban korábban arról tájékoztatta lapunkat:

"Valójában az illetékfizetés bejelentése kapcsán már 2016.01.01-től az adózás rendjéről szóló törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy amennyiben a magánszemély adózó az ilyen bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül - határidő tűzésével - hívja fel e kötelezettsége teljesítésére. A határidőn belüli pótláskor nincs mulasztási bírság kiszabásának helye! A jogalkotó célja annak biztosítása volt, hogy a jellemzően adminisztrációs okokból, vagy tájékozatlanságból bekövetkezett tévedések szükségtelenül ne vonjanak maguk után mulasztási bírság kiszabását. (lásd: régi Art. 172/A.§ és új Art. 221.§ (1) a). 2018-tól a szabályt minden adózóra kiterjesztették (tehát a cégekre is), az alól az adóköteles tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés, a munkavállalók bejelentése, az online számla-adatszolgáltatás, a gépjármű-illeték bejelentése és az EKAER a kivétel."

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 91. §-a azt írja, a "vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni."

Így tehát amennyiben nem egyenesági rokon, testvér ajándékoz 150 ezer forintnál nagyobb értékű ingóságot karácsonykor, akkor aki kapja, annak ezt be kell jelenteni a fent említett módon az adóhatóság felé, és megfizetnie utána a kiszabásra kerülő illetéket! Amennyiben ezt mégis elmulasztaná valaki és a NAV figyelmeztetésben felhívja a figyelmünket a bejelentési kötelezettségre, akkor legjobb, ha pótoljuk ezt határidőn belül, hogy elkerüljük a bírságot.

Kit terhel az ajándékozási illeték?

A törvény szerint az illeték mindig a vagyonosodó felet, azaz a megajándékozott személyt terhelik, azaz az fizet, akit megajándékoznak. Az ajándékozási szerződés megkötése gyakorlatilag ugyanúgy történik, mintha adásvételi szerződést kötnénk: rögzítjük benne az elajándékozásra szánt vagyontárgy adatait és becsült értékét, illetve az ajándékozás feltételeit is – például, hogy milyen esetekben formálunk jogot az ajándék visszakövetelésére. Az ügyvéd által készített, közjegyzői hitelesítéssel ellátott ajándékozási szerződést a végén aláírják a felek – ezzel hivatalossá teszik az ajándékozást, a vagyontárgy tulajdonjoga átszáll a megajándékozottra – és bizonyos esetekben így keletkezik az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség is.

Mennyit kell befizetni?

Az ajándékozást elég jelentenünk az adóhivatal felé, arról pedig levélben kapunk értesítést, pontosan mennyi pénzt kell befizetnünk, így nem muszáj előre számolgatni. Az általános szabály viszont az, hogy az ajándékozási illeték mértéke lakhatási célú ingatlanok esetében 9%, nem lakhatási célú ingatlanok esetén pedig 18%. A gépjármű ajándékozási illeték – autó és egyéb gépjármű esetében is – szintén 18%. Az ajándékozási illeték mértéke minden egyéb ingóság esetében 18%, ha az ajándék becsült értéke meghaladja a 150 ezer forintot.

Tehát az ajándékozási illeték mértéke elég magas, így érdemes meggondolni, hogy ajándékozzunk-e például az anyósnak 200 ezer forintos hűtőszekrényt, a menyünknek állóporszívót, vagy a vőlegényünknek gamer széket, vagy az unokaöcsénknek robogót, ha az ajándékozottnak gondot jelenthet az illetéket megfizetni. Egy váratlan levél a NAV-tól pedig ugyancsak nem túl jó ajándék, így ha mégis nagyértékben ajándékoznánk, hívjuk fel az ajándékozott figyelmét, hogy fizesse be az illetéket, ha ez magától nem jutna eszébe.